A pizzától a desszertig: hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el

Virág vagy királyné?

Az egyik legismertebb, pizzával kapcsolatos történet szerint 1890 júniusában I. Umbertó olasz király és felesége, Margit (Margherita) Nápolyba látogattak.

A szervezők a leghíresebb helyi séfet, Raffaele Espositót kérték fel arra, hogy valamivel lepje meg a királyi párt. (Egy másik verzió szerint a királyné megbetegedett a francia szakács főztjétől, így valamilyen olaszosra vágyott, ezért fordultak az itáliai séfhez.)

Esposito specialitásának elfogyasztása után a királyné azonnal tollat ragadott, és megköszönte neki a kulináris élményt.

Ezen felbuzdulva a séf megalkotta a leghazafiasabb pizzát, amely feltétjének alapanyagai (paradicsom, mozzarella, bazsalikom) az olasz trikolór színeit adták, nevét pedig a fenséges asszonyról mintázta. Sajnos a meglepően sokak által ismert legenda nem igaz.

Az ugyanezen alapanyagokból készült pizza bizonyíthatóan már a XVIII–XIX. század fordulóján is jelen volt a Vezúv környékén. Egy 1830-as, Nápolyról és környékéről szóló könyv pedig a pontos elkészítését is leírta.

Egy 1849-es, Emanuele Rocco nevéhez köthető feljegyzés továbbá elmagyarázza, hogy a vékony mozzarellaszeleteket virágalakban kell lefektetni a paradicsomszószra a bazsalikomlevelekkel együtt.

Minden bizonnyal a margarétára hasonlító kompozíció miatt nyerhette el a nevét a pizza. Ám magát a pizzanevet csupán 1866-ban Francesco De Bourcard írta le először, megemlítve, hogy a Margherita már a három legkedveltebb pizzafajta között szerepelt.

1. A Rockefeller-osztriga titka
2. Pavlova könnyed tütüje
3. Virág vagy királyné?
4. Könnyed fogás a fogatlan Stroganoff grófnak
5. Viktória királynő szivacsa
6. Garibaldi keksze
7. Tojás másnaposság ellen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai