A nőknek is az I. világháború hősei között van a helyük

Az intézet ez évi kiállítássorozatának utolsó állomása ez a tárlat, amely egy sajátos nézőpont, a nők nézőpontja szerint dolgozza fel a háború történetét - mondta el Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója a megnyitón. A háborúban nemcsak a férfiak vettek részt, hanem nők milliói is, akik a lövészárkokat leszámítva mindenhol ott voltak: sebesülteket ápoltak a kórházakban és a hadifogolytáborokban, a harcoló férfiak helyett dolgoztak a gyárakban, a mezőn vagy a családi gazdaságokban, tanítottak az iskolákban, és adományokat gyűjtöttek a rászorulók számára - idézte fel.

Hozzátette: annak ellenére, hogy a háború teljesen felborította a társadalmakat, befolyásolta a hagyományos női-férfi szerepeket és súlyos terheket tett a nők nyakába, új karrierlehetőségeket is nyitott előttük, ahogy ezt a kiállítás Slachta Margitot, az első magyar női országgyűlési képviselőt ábrázoló fotója is bizonyítja. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a háborús évek a harcokban részt vevő férfiak mellett az otthon maradt nők életét is gyökeresen megváltoztatták, azonban az időszak a nők politikai emancipációját is magával hozta. Kiemelte: a nők elsősorban a vesztes államokban kaptak szavazati jogot, hiszen ezekben volt még inkább szükség a nők munkájára.

A nők küzdelmes helytállását bemutató kiállításon ötvenhat felnagyított, első világháborús fotó, valamint csaknem húsz eredeti, korabeli tárgy látható a korszakot és az adott témát bemutató rövid magyarázó szövegek, korabeli cikkek, naplórészletek mellett. A tárlat kurátora ifj. Bertényi Iván történész és Kincses Károly fotóművész volt. A kiállítás 2016. március 8-ig a hét minden napján díjmentesen látogatható az intézet aulájában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek