A náluk sokkal sárosabbak vallomásai vezettek a Rosenberg-házaspár kivégzéséhez
2022. június 19. 08:53 Múlt-kor
Korábban
Több ezer amerikai katona vére
Rosenbergék ragaszkodtak ártatlanságukhoz, azonban az ügy legtöbb szereplője –Elitchertől kezdve Sobellen és Greenglasson át Harry Goldig – különböző vádalkuk keretében gyakorlatilag mind ellenük vallott.
A szovjet atombomba ténye, valamint a napok alatt világhírűvé váló kémkedési ügy révén valóságos tömeghisztéria keletkezett az Államokban, ahol minden bokor rejtekében egy-egy kommunista ügynököt véltek látni.
A „főinkvizítor” szerepében tetszelgő Joseph McCarthy szenátor tökéletesen lovagolta meg a kínálkozó pillanatot. A kémkedés mellett több ezer amerikai katona Koreában bekövetkezett halálának felelősségével is megvádolták a házaspárt.
Ethel és Julius Rosenberg csókja a rabszállítóban nyilvános elítélésük után New Yorkban.
Bár ezt ma már megalapozatlan túlzásként egyetlen bíró sem fogadná el, az érvelés az 1950-es évek lélektanába kitűnően belefért. Hiszen – ahogy Irving Kaufman bíró az ítélet indoklásában is fogalmazott – az atomtitok szovjet kézre juttatása további amerikaiak tízmillióit sodorta veszélybe, ráadásul a szovjet atombomba hiánya esetén teljesen másként alakulhatott volna a koreai krízis is.
A bíróság végül 1951 áprilisában halálra ítélte Ethel és Julius Rosenberget. A házaspár védelmében felszólalt Jean Cocteau, Jean-Paul Sartre, Pablo Picasso, Albert Einstein, Bertolt Brecht és XII. Piusz pápa is, mondván: a vád főként a vádalkukkal lekenyerezett „besúgók” vallomásain alapult, konkrét tárgyi bizonyítékok nélkül.
Eisenhower elnök azonban hajthatatlan volt, a kommunistákkal és a belső ellenséggel szembeni irtóhadjárat csúcsán kegyelemről szó sem lehetett.
A Rosenberg-házaspárt végül hosszú jogi csatározások után, 1953. június 19-én naplementekor végezték ki. Julius és Ethel Rosenberg volt az Egyesült Államokban az első két civil személy, akiket kémkedésért halálra ítéltek. Továbbá a Lincoln elleni merénylet miatt elítélt Mary Surratt után Ethel volt az első nő, akit halálba küldtek Amerikában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

hidegháború
- Mennyei manna tartotta életben Nyugat-Berlin szovjet blokád alatt sínylődő lakóit
- Forródróttal a hidegháborúban, avagy így tartotta egymást sakkban a két nagyhatalom
- A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
- 10 tény a berlini falról
- „Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…” – Ötvenöt éve történt az Apollo–1 tragédiája
- Miért hullottak amerikai hidrogénbombák egy spanyol halászfalura 1966-ban?
- Amerikai kérésre nem jelent meg Kádár János a Szent Korona ünnepélyes átadásán
- Az ígéretes kezdetek után egész népe fokozatosan az utolsó iráni sah ellen fordult
- Öles léptekkel a hidegháború lezárása felé: Bush és Gorbacsov máltai találkozója
- A selyemhernyók után emberéletet is mentett a csodatevőként tisztelt Louis Pasteur 19:20
- Véres háborúhoz vezetett az eretnekséggel vádolt Husz János kivégzése 18:00
- Bebalzsamozott kedvencek: állatmúmiák az ókori Egyiptomban 16:22
- Amikor a „Jobbra hajts!” szabály miatt újra kellett tanulnunk a KRESZ-t 14:50
- Volt, hogy még a Beatlest is maga mögé utasította a toplistákon Louis Armstrong 10:30
- A magyar tudósok, akiket csak marslakóknak neveztek 08:50
- Puszta létezésével történelmet írt Dolly, az első klónozott emlős tegnap
- Ló- és teveháton, több tízezer kilométeren át kereste az ősmagyarok nyomait Zichy Jenő tegnap