A nacionalista történelemszemlélet ellen óv a japán trónörökös

Naruhito koronaherceg a minap felszólította a japán kormányt, hogy "korrekt módon" számoljon be a második világháborús veszteségekről és közvetítse azt a jövő generációi számára, amely nyilatkozatot elemzők a jelenlegi nacionalista kabinet bírálataként értékelik.

A japán trónörökös hétfőn, 55. születésnapján, sajtótájékoztató keretében fogalmazta meg véleményét, amely bár a világ többi részén óvatos megfogalmazásnak számítana, nagy meglepetést okozott a távol-keleti országban, ugyanis ritka, hogy a császári család kommentálja Japán választott tisztviselőinek ténykedését.

"Én magam nem éltem át a világháborút, de fontos, hogy alázatosan tekintsünk vissza a múltra és hogy korrekt módon adjuk tovább tragikus tapasztalatainkat, illetve a történelmet azon generációk számára, amelyeknek nincs közvetlen élménye a háborút illetően, mindezt egy olyan időben, amikor a háború emléke fakulni kezd" - fogalmazott Naruhito, hozzátéve, hogy "Japánra béke és prosperitás köszöntött" a japán alkotmány életbe lépését követően a háború után.

Abe Sindzó japán miniszterelnököt folyamatos támadások érik Tokió sajátos történelemszemlélete miatt. Tavaly júliusban például a második világháború előtt és alatt a japán hadsereg által szexrabszolgaságba taszított koreai és kínai nőktől való újabb bocsánatkérésre, valamint a kérdés független kivizsgálására szólította fel a kormányt az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága. A kormányfőt azok után is keményen kritizálták, hogy 2013 decemberében ellátogatott a japán háborús bűnösöknek is emléket állító Jaszukuni-szentélybe, ráadásul miután az 1937-es nankingi mészárlás megtörténtét a japán közszolgálati tévé egyik vezető tisztségviselője tagadta, a kormány nem határolódott el a megjegyzéstől.

"A császári család nagyon ritkán avatkozik be a politikába, s nagyon nehéz elképzelni, hogy ez nem egy tervezett és előre kalkulált megjegyzés volt, amit a császári ház ügyeit intéző ügynökség (Imperial Household Agency) hagyott jóvá" - mondta a beszéd kapcsán Robert Dujarric, a Temple Egyetem Jelenkori Ázsiai Tanulmányok Intézetének igazgatója a The Daily Telegraph-nak adott nyilatkozatában. Szerinte az ügynökség világosan látja, hogy a japán kormányfő túl messzire ment és rossz lenne a nemzet számára, ha tovább folytatná azt a gondolatmenetet, miszerint Japán a 20. század elején semmiféle bűnt nem követett el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról