A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
2021. augusztus 1. 17:00 Múlt-kor
Korábban
Egy hegyvidéki misszió kezdete
909-ben egy magát Muhammad utódjának tartó lázadó, Abdullah al-Mahdi Billah (873 – 934) lépett fel, és ragadta magához a hatalmat Ifrikijában, amely körülbelül a mai Tunézia területén található. Ő és örökösei páratlan sikerrel hódították meg a korabeli muszlim világ jelentős részét, uralmuk súlypontja Egyiptom lett.
Hogy a Mohamedtől való származásukat kihangsúlyozzák, magukat Fátimida dinasztiának nevezték el. Az iszmáilita siítákhoz tartozó Fátimidák komolyan vették a missziós tevékenységet, ami ahhoz vezetett, hogy mind a szunniták, mind pedig a tizenkettes síiták komoly ellenérzéseket tápláltak irántuk. Köreikben a Fátimidák a gonoszság és a feslett erkölcs megtestesítői voltak.
Az iszmáilitákon belül egy újabb örökösödési kérdés okozott szakadást. Al-Musztanszirnak, a kilencedik Fátimida kalifának az idősebb fia lett volna a jogos örököse, a nagyvezíre azonban a fiatalabbat támogatta és sikerrel emelte trónra.
Az idősebb fiú, Nizar al-Musztafa azonban fegyvert ragadott, hogy érvényt szerezzen az örökségének, ám vereséget szenvedett, elfogták és kivégezték. Az iszmáiliták egyiptomi, szíriai és jemeni képviselői elismerték a változást, azonban az iraki és a perzsa ág Nizár öröklését támogatták.

A Fátimidák missziós tevékenységének keretében tanították ki Haszan-i Szabbáht (1050 k. – 1124), egy perzsiai születési férfit, aki később visszatért a mai Irak északi részére, hogy ott terjessze az iszmáilita tanokat. 1090-ben elfoglalta a később hírhedtté vált Alamut erődjét. Ez egy tudatos stratégia volt a részéről, mivel zömmel ellenséges környezetben kellett működnie, egy olyan területen, ahol az iszmáilita tanok nem vertek gyökeret.
Amikor 1095-ben Nizárit kivégezték, Haszan-i Szabbáh megszakította a kapcsolatot az egyiptomi uralkodóházzal, és a nizáritákon belül új rendet alapított.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap