A muskétások nem vívtak – csak a filmekben

A négy muskétás – puska nélkül, karddal

A királyi muskétás hadtestet 1622-ben XIII. Lajos (1601-1643) hozta létre, aki egy olyan válogatott egységet akart maga mellé, amelyik közvetlenül az ő parancsnoksága alatt áll. Feladataik sem átlagos küldetések voltak: a személyes kísérettől a közrend védelmén át a harcban való alkalmazásig, több poszton is helyt kellett állniuk. Ezért aztán egyáltalán nem volt mindegy, milyen tulajdonságokkal, értékrenddel, családi háttérrel bírnak. Merthogy az első számú feltétel a nemesi származás volt.

Kizárólag ajánlólevéllel

Akik ennek megfeleltek, tizennégy éves korukban kerülhettek az elit alakulathoz – természetesen tanoncként. Ha rátermettek voltak, elindulhattak felfelé a ranglétrán: altisztként vagy tisztként folytathatták karrierjüket. A királyi jelvényekkel ellátott kék tuniformis sokak számára vonzó volt, de a nemesség önmagában nem volt garancia. Szükségeltetett egy ajánlólevél is, nehogy valami imposztor épüljön be a kiválasztottak közé. A csatlakozni kívánóknak ugyancsak bizonyítaniuk kellett azt is, hogy feltétlen és hűséges hívei a királynak – ehhez elégséges volt egy eskü is.

Nem vívtak, lőttek!

A sok kikötés ugyan megszűrte a tagokat, az azonban csak éles helyzetben derült ki, mennyire belevalók az urak. Bár a filmek kiváló kardforgatóként mutatják be őket, e katonák specialitása a muskéta volt, hiszen erről kapták nevüket is. Ez egy igen hosszú csövű és lassan töltődő lőfegyver volt, amellyel ügyesen bántak. A muskétások gyalog vagy lóháton vonultak a csatába, de mindig a király közelében maradtak.

A félelmet nem ismerő, harcias muskétások a hugenották ellen vívott háborúban komoly hősiességről tettek tanúbizonyságot. A legbátrabbak egyike volt Jean-Armand du Peyrer, Troisville grófja (1598-1672), aki számos akcióban kitűnt, többek között La Rochelle ostromakor is. Az ő alakját Alexandre Dumas be is emelte A három testőr című regényébe, a század kapitányaként, Tréville úr néven.

Vérükkel fizettek adó helyett

Noha nem volt minden veszély nélkül való muskétásnak állni, akik ehhez a hadtesthez tartoztak, nem adóztak, mert ahogy mondták, a csatákban akár vérükkel is fizethettek.  Békeidőben azonban a saját rezidenciájukban telepedtek le, és mindössze annyi volt a dolguk, hogy lóháton kísérgették a királyt kirándulásain.

A hadosztályt 1646-ban feloszlatták, de XIV. Lajos újjáalakította. A Napkirály lovaik színe szerint megkülönböztetett szürke és fekete muskétásokat.

A történelem során többször megreformálták, de 1815-ben végleg felszámolták ezt az elit különítményt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona