A moszkvai „vörös ultrák” sem álltak a keletnémet menekültek átengedésének útjába

Két héttel később, 1989. szeptember 11-én Magyarország valóban megnyitotta határait az országban tartózkodó több tízezer keletnémet menekült pedig szabadon átléphette az osztrák-magyar határt, és Ausztrián keresztül a Német Szövetségi Köztársaságba távozhatott.

A kommunizmus hamis álmából ébredező kis ország bátor tette volt ez, amely magában hordozhatta a nagy testvér, a Szovjetunió retorzióját is, de a moszkvai „vörös ultrák” nem mozdultak.

A láncreakció beindult: a szocialista berendezkedésű Német Demokratikus Köztársaság a vasfüggönnyel együtt a történelem szemétdombjára került, Németország pedig újraegyesült.

Az 1989-es év nyarán több tízezerre nőtt a keletnémet menekültek száma Magyarországon. A kommunista keményvonalasok által vezetett NDK komoly társadalmi és gazdasági feszültségekkel küszködött.

Magyarországra egyre több olyan keletnémet állampolgár érkezett, aki a rendes nyaralási ideje letelte után nem volt hajlandó visszatérni hazájába és megpróbált valamilyen úton-módon a szabadság földjének tekintett NSZK-ba jutni.

A menekültek elárasztották a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségét, a balatoni kempingek is megteltek, a magyarországi utak mentén és a közparkokban pedig egyre több NDK-s gépjármű jelent meg, amelyek tulajdonosai átmeneti lakásként használták autóikat.

A demokratikus reformokat szorgalmazó magyar kormány már 1989. májusban elkezdte az osztrák határ menti védrendszerének leépítését és június 27-én a magyar és az osztrák külügyminiszter jelképesen átvágta a két országot elválasztó szögesdrót akadályt.

Eközben a demokratikus átalakulásért küzdő magyar ellenzéki szervezetek augusztus 19-ére, az osztrák-magyar határ mellé meghirdették a Páneurópai Pikniket. A békés „szalonnázásnak” indult békedemonstráció egy fontos történelmi esemény színhelyévé vált.

Az összejövetel keretében ugyanis egy ideiglenes határátkelőt nyitottak, amelyen több száz keletnémet menekült átjuthatott Ausztriába. Habár lőparancs volt érvényben, a magyar határőrök nem használták fegyvereiket.

Miután a szovjet vezetés szabad kezet adott, a magyar kormány 1989. szeptember 10-ről 11-re virradó éjjel megnyitotta az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt.

A döntést egy magyar-nyugatnémet találkozó előzte meg. Amikor a magyar küldöttség közölte álláspontját a németekkel a meghatódott Helmuth Kohl kancellár ennyit mondott a magyar miniszterelnöknek: „Ezt a döntést a német nép soha nem fogja önnek, a kormányának és a magyar népnek elfelejteni.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint
• Az első világháború végén még a fegyverszünet aláírását követően is folytak harcok
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A méhek támadása is hozzájárult a britek tangai vereségéhez