A modern kémia hajnaláig az alkimisták sok feltételezését tudományosnak tartották
2022. március 23. 14:26 Múlt-kor
A középkor, különösen a késő középkor embere jobban tisztában volt tudása korlátaival, mint azt manapság feltételezzük. A kor műveltebb és kíváncsibb emberei törekedtek arra, hogy valami olyasmit fedezzenek fel, ami az emberiség, és persze a saját életük megváltoztatása szempontjából hasznos lehet. Közülük is kiemelkedtek az alkimisták, akik a kor filozófiai és tudományos ismereteivel felvértezve vágtak neki annak a küldetésnek, hogy valami újat alkossanak.
Négy nedv mind felett
Manapság már kissé megmosolyogtató, ha egy „átlagos” alkimista receptjét olvassuk. Az egyik kulcs, amivel megérthetjük a gondolkodásmódjukat, a négy nedv tanának ismerete. Az ókori szerzők, elsősorban Hippokratész és Galénosz nyomán, az emberi működést a négy nedv határozza meg.
Ha valamelyik elemből több található meg az emberben, abból eltérő személyiségtípusok következnek, ha pedig kóros méreteket öltenek, akkor betegségek alakulnak ki. A négy nedv a vér, a sárga epe, a fekete epe és a nyálka.
A középkorban oly gyakran alkalmazott érvágás és lecsapolás, esetleg a hánytatás, ebből a „tudományos” háttérből táplálkozott. A mai szemmel nem túl hatékony, sőt káros eljárások zöme azt volt hivatott megoldani, hogy ezek a nedvek egyensúlyba kerüljenek és ezáltal a test egészsége helyre álljon.
Hasonlóképpen az anyagi világot is négy ősi elemre osztották. Valamennyi, általuk ismert anyagot a levegő, a tűz, a föld és a víz keverékéből származtatták.
Logikusnak tűnt, hogy víz hozzáadásával, vagy éppen hevítéssel, megváltoztatták az adott elem arányát, így egy új anyagot kaptak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap