2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A magyar sporttörténelem „legaranyosabb” napjai: a helsinki olimpia

2021. július 23. 13:31

A magyar küldöttség és az aranyeső

Magyarországról 189 versenyző (162 férfi és 27 nő) utazott el Helsinkibe. Az első magyar aranyra az olimpia ötödik napjáig kellett várni, amikor a Vasas tornásza, Korondi Margit felemáskorlát és a 2004-ben a Nemzet Sportolójává választott Keleti Ágnes (a magyar tornasport legsikeresebb versenyzője 5 olimpiai arannyal) talajtornában állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.

Ezt követően Csermák József szerezte meg az elsőséget. Kalapácsvetésben 60,34 méteres dobásával ő lett a világ első sportolója, aki túldobta a 60 méteres álomhatáron a sportszert. A sportolóért izguló tapolcai szurkolók, miután meghallották a rádióban a hihetetlen számot, izgatottan szaladtak át Csermák nénihez, a kalapácsvető édesanyjához, s rögtön mérőeszközt is ragadtak, hogy megmutassák az idős asszonynak, mekkorát dobott a gyermeke Finnországban.

Az egyéniben ezüstérmet szerző Benedek Gábort, Kovácsi Aladárt és a 2012-es Magyar Fair Play-díjas Szondy Istvánt felvonultató öttusa-válogatottunk aranya után a birkózást követhették figyelemmel az olimpiai rádióadásokat hallgató otthoniak. Légsúlyban a debreceni rendezvénycsarnok nevét adó Hódos Imre diadalmaskodott, míg váltósúlyban az 1948-as ezüstje után Szilvásy Miklós győzött.

A már hat aranyat számláló küldöttség ezután Takács Károlyért izgulhatott, aki az 1948-as sportlövő aranya után címvédőként indult. A honvédtisztről tudni kell, hogy egy 1938-as gránátbalesetben elvesztette jobb kézfejét, ami egy sportpisztolyos esetében általában a karrier végét jelenti. Ám nem Takács Károlynál, aki annyira biztos volt helsinki sikerében, hogy üdvözlő beszédjét előre megírta, sőt megjelölte azt is, aki a dobogó második fokán fog állni. Mindkettő bejött.

Az úszás mindig is magyar sikersportágként szerepelt az újkori olimpiák történetében. A finn fővárosban sem maradt el a vizes éremeső: az 1932-es olimpiai aranyérmes vízilabda csapat tagjaként is ismert Homonnai Márton leánya, Szőke Katalin 100 méteres gyorsúszásban állhatott a dobogó tetejére. A csupán a következő olimpiától önálló számként szereplő pillangóúszás mozdulatait a mellúszásba vegyítő, s ezáltal Pillangókisasszonynak is nevezett Székely Éva 200 méteres mellúszásban, Gyenge Valéria 400 méteres gyorsúszásban lett első. A Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva és Szőke Katalin alkotta 4x100 méteres gyorsváltó szintén a dobogó legmagasabb fokáról hallgatta a magyar himnuszt.

A magyar vízilabda-válogatott aranyára sem kellett sokáig várni. A csapat Egyiptomot 9-0-val hagyta „állva” a medencében, s nagy meglepetésre a németeket is 9-1-re verte meg. Olaszország (7:2) és az Egyesült Államok (4:0) együttesének veresége után a magyar együttes az olimpiai bajnoki címet a jobb gólaránynak köszönhetően hódította el.

Az 1930 és 1960 között páratlan sikereket elérő magyar kardcsapat Helsinkiben is hozta a kötelezőt. Egyéniben Kovács Pál, csapatban Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Papp Bertalan, Kovács Pál és Rajcsányi László kapta meg a bajnokoknak járó fényes érmét.

Néhányan azt mondják, csapatsportágban nyerni a legnagyobb dicsőség, pláne, ha a csapatból egyszerre 11-en vesznek részt a küzdelmekben. A magyar labdarúgó-válogatott Helsinkiben nagyon bekezdett: Románia 2-1-es, Olaszország 3-0-s és Törökország 7-1-es leverése után a svédek elleni elődöntőt 6-0-ra nyerte meg. Bár a Jugoszlávia elleni döntőben kissé megingott a csapat – Puskás is kihagyott egy tizenegyest –, végül 2-0-ára nyert. Bár nem kell őket bemutatni, de íme a legendás csapat: Bozsik József, Budai II László, Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Csordás Lajos, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc és Zakariás József.

Papp László ökölvívásban megszerzett aranya tetőzte a magyar olimpiai csapat szereplését, amely 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel ovációözön közepette térhetett haza az olimpia lázában égő országba. A hazai mámort jól jelzi, hogy Budapest – a helsinki diadalúttól megittasodva – beadta pályázatát az 1960-as olimpia rendezésére, amit végül nem kapott meg.

Éremtáblázat

Helsinki 1952 - arany, ezüst, bronz:
1. Egyesült Államok 40, 19, 17
2. Szovjetunió 22, 30, 19
3. Magyarország 16, 10, 16
4. Svédország 12, 13, 10
5. Olaszország 8, 9, 4
6. Csehszlovákia 7, 3, 3
7. Franciaország 6, 6, 6
8. Finnország 6, 3, 13
9. Ausztrália 6, 2, 3
10. Norvégia 3, 2, 0

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az olimpiai bajnok női gyorsváltóAz olimpia helyszíneAz Aranycsapat HelsinkibenAz olimpiai bajnok férfi vízilabda válogatottKeleti ÁgnesLelkes nézőközönség az olimpián (Kép forrása: Fortepan/ Bojár Sándor)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár