2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A magyar király, akit műveltsége tett naggyá

2015. február 3. 12:26

De strigis vero quae non sunt

Az Álmos támogató V. Henrik német király és a vele szövetséges cseh fejedelem ellen Kálmán III. Boleszláv lengyel fejedelemmel szövetségben több háborút is vívott. Kálmán másik szövetségese Bizánc volt, amely a normannok elleni háborúban támaszkodott Magyarország segítségére: ezt a szövetséget pecsételte meg Piroska hercegnő (I. László leánya) és Komnénosz Jóannész trónörökös házassága, amely a század közepén a bizánci magyar trónigényeinek is alapjául szolgált.

A belpolitikai konfliktusok sokáig így sem jutottak nyugvópontra. Kálmán 1107-ben, Álmos immár sokadik lázadása után megfosztotta öccsét dukátusától, azonban ebből sem okult, és végül Kálmán - Szent István példáját követve - kénytelen volt kegyetlenül megbüntetni többszörösen hitszegő öccsét: 1115 körül Álmost és kiskorú fiát, Bélát megvakítatta. Álmos ettől kezdve az általa alapított dömösi prépostságban élt fiával száműzetésben. Kálmán két évtizedes uralkodás után, 1116. február 3-án hunyt el Székesfehérvárott.

Az átlagon felüli műveltséggel rendelkező, ám az ellenfelei kevésbé "hízelgő" véleményét tükröző krónikák szerint púpos, sánta és beszédhibás uralkodó folytatta Szent László szellemiségét és törvényeivel kiteljesítette a középkori magyar államot: felülvizsgálta és több pontján korszerűsítette, illetve enyhítette elődjei szigorú intézkedéseit. Többek között eltörölte a kínzást, korlátozta a halálbüntetés kiszabását és gondoskodott a magántulajdon védelméről.

Kálmán szabályozta a kereskedelem, a vámviszonyok, a pénzgazdálkodás, a birtokjog, a katonáskodás korabeli rendszerét, az egyház belső életét és az államhoz fűződő kapcsolatát pedig a reformpápaság követelményei szerint alakította, de foglalkozott a zsidóság helyzetével és a rabszolga-kereskedelemmel is. Törvényein jól érződik felvilágosultsága, Kálmán ugyanis harcot hirdetett a babona és a bűbájosok ellen, amikor első törvénykönyvének 57. fejezetében kijelentette: De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat, azaz: A boszorkányokról pedig, mivelhogy nincsenek, semmi emlékezet ne legyen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár