A magyar film 30 felejthetetlen pillanata – már kapható a Múlt-kor nyári száma
2020. június 5. 08:00
Mi történt a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken és Nyugat-Magyarországon a 100 éve aláírt trianoni békeszerződés következtében? Hogyan dolgozták fel az ott élő magyarok, hogy egyik napról a másikra kisebbséggé váltak? A Múlt-kor aktuális számában a szétszakított országon túl olvashatnak még a szerelembe belehalt Móra Ferencről, elmaradt olimpiákról, történelmi hírességek utolsó vacsoráiról és a NASA szoknyás számítógépeiről is. Emlékszik, melyik filmben jelent meg Gogolák elvtársnő kurta szoknyája, a Bélák bólogatása vagy a Sztálin-összes mögé rejtett szilvalekvár? Nosztalgiázzon, elevenítse fel kedvenc magyar filmjeleneteit a Múlt-kor nyári számával! Most +64 oldallal hosszabb terjedelemben.
A szétszakított nemzet. Mára nagyjából konszenzus uralkodik az emlékezettel foglalkozó történészek, társadalomtudósok között a tekintetben, hogy egy történelmi esemény két-három nemzedék, azaz 60-80 év elteltével válik olyan aktussá, amelyet a társadalom többsége múltként kezel, és a történelem részének tekint. Ehhez képest a száz éve aláírt trianoni békeszerződés megítélése a magyar társadalomban a mai napig heves érzelmeket vált ki, és sok tekintetben része a közbeszédnek. Miért van ez, és hogyan alakult ki ez a viszonyulás e tragikus eseményhez?
Felvidék. 1918. október 28-án megalakult az első Csehszlovák Köztársaság, amelyhez a nemzeti érzelmű szlovák elit a turócszentmártoni nyilatkozat megfogalmazásával két nappal később csatlakozott. E történelmi fordulópont az összes, tizenhat észak-magyarországi vármegyében élő állampolgár addigi életét s egyúttal jövőbeli perspektíváit is gyökeresen átalakította. A magyar és a német lakosság az akaratán kívül, egyik napról a másikra kisebbségbe került. Olvass róluk a Múlt-kor nyári számában!
Kárpátalja. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros történelmi vármegyék területének északi, hegyvidéki részén szláv (ruszin), déli, síkvidéki részén döntő többségében magyar nemzetiségű lakosság élt 1918-ban. Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében cseh és román megszállás alá került a terület, ezáltal a kárpátaljai magyarság többségi nemzetből „hirtelen” kisebbségi létbe került. Az egyik napról a másikra bekövetkező politikai, gazdasági változásokkal a kárpátaljai magyarság számára a később „Trianonnal” fémjelzett trauma már 1919 áprilisában kezdetét vette.
Erdély. A Magyarországtól elszakított Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban a románság etnikailag alapvetően a vidéki, falusias környezetben volt többségben, ezért 1920 után az új államhatalom számára a felgyorsított urbanizáció, a város felé tartó belső migráció etnopolitikai kormányzati érdekké vált. A térség társadalmi viszonyaiba történő erőszakos beavatkozások a Román Királyság alattvalóivá lett magyarokat is válaszadásra, önnön helyzetük átgondolására késztették. Hogyan élték meg ők az impériumváltást? Kiderül a magazin aktuális számából.
Délvidék. 1918 után a magyar közösség beilleszkedése a délszláv államba feszültségekkel és egyéni lelki vívódások sorával volt terhes. Az új államhatalom bizalmatlansággal tekintett rájuk; politikai és kulturális kezdeményezéseiket a legtöbb esetben ellehetetlenítette, iskolarendszerét felszámolta. Sokakat kiutasítottak, sok ezren kivándoroltak, olyanok is voltak, akiket kirakatperekben ítéltek el, mások pedig a párthadseregek támadásait szenvedték el.
Nyugat-Magyarország. A mintegy ötven halálos áldozattal járó fegyveres harc és a diplomáciai csörte után 1921-ben kompromisszum született az ország nyugati szegletének hovatartozásáról. A népszavazással megerősített és a nagyhatalmak által is szentesített megállapodás nem terhelte meg hosszabb távon a kétoldalú kapcsolatokat, ugyanakkor a békeszerződések etnikai szempontból legigazságosabb határhúzása gazdaságilag az egyik legproblematikusabb volt.
A Múlt-kor nyári száma a magyar film 30 legemlékezetesebb pillanatának, a legnépszerűbb magyar filmeknek, filmeseknek, színészeknek, színésznőknek is emléket állít. Kiderül, miért nem tiltotta be végül Kádár a Veri az ördög a feleségét című filmet. Miért volt tabutörő film a Halálos tavasz? Minek köszönheti sikerét a Csinibaba, A tanú vagy a Liliomfi? Miért számít szinte hollywoodi szuperprodukciónak az 1968-ban forgatott Egri csillagok? Ön emlékszik, melyik filmben jelent meg Gogolák elvtársnő kurta szoknyája, a Bélák bólogatása vagy a Sztálin-összes? Nosztalgiázzon, elevenítse fel kedvenc magyar filmjelenetit a Múlt-kor nyári számával!
Szerelem, amelybe belehalt Móra Ferenc. A Dióbél királyfi című népszerű mese, illetve a Rab ember fiai vagy éppen a Kincskereső kisködmön ifjúsági regények szerzőjéről kevéssé ismert, hogy korának celebje volt. Messzi földről is gyakran utaztak Szegedre nők csak azért, hogy megpillantsák a híres férfit, aki a város múzeumát igazgatta. A népszerű író azonban idővel már csak egyvalakiért epedezett igazán, a nála húsz évvel fiatalabb Kalmár Ilonáért. Szerelmük a XX. század egyik legdrámaibb története.
Az erotika stílusa: Josephine Baker. Táncosnő, aki énekel. Énekesnő, aki táncol. Filmcsillag. Nagy művészek múzsája. Grace Kelly barátnője. Szivárványgyerekek nevelőanyja. Kém, a francia ellenállás hőse. Férfiak fantáziálnak róla. Nők is: leszbikus idol. „Bronz Vénusz”. „Fekete Gyöngy”. „Kreol istennő”. A lány, aki Freda Josephine McDonald néven a Missouri állambeli St. Louisban született, a nyomor és a faji megkülönböztetés poklából érkezett a világhírbe.
Elmaradt olimpiák. Több elmaradt, illetve csonka olimpia után 2020-ban megtörtént, amire valóban soha nem volt még példa a mozgalom történetében. A Föld teljes lakosságára lecsapó koronavírus elintézte azt, ami még a világháborúknak sem sikerült: elhalasztottak egy olimpiát.
A Múlt-kor nyári számában olvashatnak még történelmi hírességek utolsó vacsoráiról, a NASA szoknyás számítógépeiről, a városligeti gyermekjátszóhelyek történetéről, földrajzi felfedezésekről. A képzőművészet szerelmeseivel Rippl-Rónai József „kukoricás” festményét mutatjuk be, melynek már a címe sem mindennapi: Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van. De kik azok a Hepiék? Az építészet szerelmeseit pedig a felsőelefánti Edelsheim-Gyulai kastélyba kalauzoljuk, ahol az ajtókat éjszakára biztosan jól bezárták.
A magazint a +64 oldalas melléklettel kereese az újságárusoknál vagy fizessen elő kedvezményesen itt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
