A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét

Csatlakozás az ellenálláshoz

Az ellenállás ennek ellenére mind a külföldre szakadt dominikaiak, mind az országban élők körében egyre erősödött. Habár a résztvevők többsége férfi volt, számos nő is csatlakozott a mozgalomhoz, köztük a Mirabal nővérek is.

1949 végére Minervát már egyszer letartóztatták a szervezkedésben való részvétel gyanújával, és állítólag egy alkalommal magát a hírhedt szexuális ragadozó Trujillót is magára haragította, amikor elutasította közeledését. A Santo Domingó-i egyetemen ismerkedett meg a szintén Trujillo-ellenes aktivista Manolo Tavárez Justóval, akihez 1955-ben feleségül is ment.

Minerva és férje hamar vezéralakokká váltak a mozgalomban, és ennek nyomán csatlakozott hozzájuk Patria és María Teresa is, férjeikkel egyetemben. 1960 elején a szervezet felvette a Június 14-e Mozgalom nevet: 1959. június 14-én egy csoport dominikai emigráns Fidel Castro éppen berendezkedő kubai rezsimjének támogatásával megkísérelt fegyveres felkelést szítani a Trujillo-rezsim ellen, azonban a kísérlet kudarcba fulladt.

Az egyre formálisabb szervezkedés hatására Trujillo titkosrendőrsége, a SIM (Servicio de Inteligencia Militar, azaz Katonai Hírszerző Szolgálat) tömeges letartóztatásokba kezdett, és a Mirabal nővéreket férjeikkel együtt is őrizetbe vette – bár a női foglyokat később szabadon engedték, állítólagos nagylelkűségére utaló gesztusként.

Miután Trujillo emberei bombamerénylettel törtek a rendszerét ellenző venezuelai elnök, Rómulo Betancourt életére 1960 júniusában, a nyugati félteke országait összefogó Amerikai Államok Szervezete megszakított minden diplomáciai kapcsolatot a Dominikai Köztársasággal, és gazdasági szankciókat is bevezetett az országgal szemben.

Habár a hidegháború közepette az Egyesült Államok szinte minden jobboldali diktatúrát támogatott Latin-Amerikában, az eset után megvonta Trujillótól az addigi segítséget. A véreskezű diktátor otthon is egyre több ellenállásba ütközött: a katolikus klérus hosszú idő után szintén szembefordult vele, és elítélte tevékenységét.

Ebben a légkörben kelt útra a három Mirabal nővér 1960. november 25-én, hogy meglátogassák férjeiket a Puerto Plata-i börtönben. Az engedélyezett találkozó után, a hazaúton az autót megállították a hatóságok, és megölték a sofőrt, Rufino de la Cruzt, majd elrabolták a három nővért, akiket megvertek és megfojtottak. A merénylők ezután visszahelyezték a négy holttestet az autóba, amelyet aztán lelöktek a szakadék széléről, hogy balesetnek álcázzák a gyilkosságot.

1. Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában
2. Csatlakozás az ellenálláshoz
3. A gyilkosságok hatása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe