A királynő, aki illemhelyen szülte gyermekét

Kasztília és Aragónia királyságainak tizenhat éves infánsnője, a kortársai által meglehetősen csinosnak talált, vöröses-szőkésbarna hajú Johanna 1496-ban száll hajóra Laredo kikötőjében, hogy a heteket igénybe vevő út során eljusson Németalföldre. A látogatás célja, hogy engedelmeskedve szülei, a „katolikus királyok”, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella akaratának, személyesen is megismerje jövendőbelijét, Fülöp burgundi herceget, Miksa német-római császár fiát. A házasság természetesen dinasztikus alapokon nyugszik, a megállapodás szerint a Trastámara-ház és a Habsburg-dinasztia összefonódását Johanna és Fülöp házassága mellett a hercegnő testvérének, a Don Juan néven ismert Jánosnak, a kasztíliai és aragóniai trónörökösnek és a császár lányának, Margit főhercegnőnek az esküvője biztosítja. Johanna és Fülöp az első találkozás alkalmával szerelembe esik, a krónikások pajzán megjegyzései szerint az infánsnő nem bírja kivárni a menyegző időpontját, így előrehozott ceremónián kelnek egybe. Az izzó románc azonban hamarosan a lány féltékenységébe csap át, amelynek természetesen alapot szolgáltatott „Szép” Fülöp, aki nem véletlenül érdemelte ki ragadványnevét. Ami eztán következik, az viszont az őrület maga.

Spanyolország egységét Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága teremtette meg. A katalán nyelvet beszélő Aragónia tengeri hatalom volt, amely elfoglalta a Baleár-szigeteket, Szardíniát, Szicíliát és a nápolyi királyságot is, míg Kasztília nemcsak a spanyol nyelv szülőföldje, hanem egyben a reconquista, a Spanyolország móroktól való felszabadításának élharcosa volt. A Kolumbusz útjait is finanszírozó katolikus királyoknak öt gyermeke született: Johanna a harmadik volt, amikor 1479. november 9-én Toledóban világra jött. Ebben az évben ért véget a kasztíliai örökösödési háború édesanyja és annak nagynénje között, amely a szintén Johanna nevet viselő rokon vereségével zárult. A leendő királynő édesapja, Ferdinánd pedig ebben az évben lépett trónra Aragóniában.

A gyermek Johanna egészségesen fejlődött, uralkodói neveltetést kapott, kitűnő tanuló volt. Ő és leánytestvérei a kánon- és a polgárjog elsajátítása mellett családtörténetet, címertant, történelmet, matematikát, filozófiát és nyelvtant, valamint több idegen nyelvet tanultak. Fiatalkorában Johanna szeretett az olvasás örömeinek hódolni: számtalan klasszikus között Seneca volt egyik legkedvesebbje. Mindig megfelelt az etikett elvárásainak, kitűnően lovagolt, táncolt, rajzolt, kézimunkázott és a házi muzsikálásban is jeleskedett, gitáron és a zongora elődeinek számító hangszereken is ügyesen játszott. Tizenöt éves korában jegyezték fel róla, hogy szülei mélybuzgalmával ellentétben csekély odaadást fordít a vallásos áhítatra.

Az előnyös házasság tető alá hozása elsősorban Aragóniai Ferdinánd érdeme, Johanna és Szép Fülöp 1496. október 20-án esküdtek Lille-ben. A pár felhőtlen szerelmének gyümölcseként érkezett a kislány, Eleonóra, akinek Johanna 19 évesen adott életet. Őt követette Károly (akinek később uralkodása alatt a Habsburg Birodalom legnagyobb kiterjedését éri majd el). A korabeli szóbeszéd, miszerint Johanna a németalföldi Gentben egy illemhelyen hozta világra elsőszülött fiát, valószínűleg helytálló. Ha hihetünk a forrásnak, Johanna orvosai tanácsára sem volt hajlandó távol maradni a társasági eseményektől; egy udvari bál alkalmával gyomorbántalmak miatt vonult ki a teremből, s indult el az illemhely felé, amikor rátörtek a szülési fájdalmak. Johanna élete során hat gyermeknek adott életet: lányai német-római császárnék, francia, dán, magyar és portugál királynék lettek, fiai, Károly spanyol király, német-római császár, Ferdinánd pedig magyar király lett.

Mészáros Márton teljes cikke a Múlt-kor téli számában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején