A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
2023. szeptember 11. 16:05 Múlt-kor
A Városliget napjainkban igazi üde színfolt Budapest épített környezetében, azonban már a kezdetektől – amikor még Városerdőnek hívták – a természetjárók, az élő környezetben feltöltődni kívánók kedvelt úti célja volt.
A városligeti Füzérhinta 1915-ben (kép forrása: Fortepan / Szilvási hagyaték)
Korábban
A parkban hagyományosan, már a reformkorban is tavasztól őszig zajlott az élet, a hétvégéken és ünnepi alkalmakkor tömegek látogatták. De amint megjött a rossz idő – a befagyott, korcsolyapályaként benépesülő tó kivételével –, téli álomba merült a Liget.
A kedvelt kirándulóhely akkoriban még félórányi járásra esett Pest épületekkel teli belvárosától. Nem védték a metsző, fagyos szelektől a körülötte emelkedő épülettömbök, mint napjainkban. Ősztől tavaszig, esőben, sárban a megközelítése is nehézségekbe ütközött. Csak akkor éledt fel néhány hétre, a tél közepén, amikor január környékén beálltak a nagy hidegek. A tájat ropogós hó borította, így szánnal vagy lóháton kényelmesen lehetett közlekedni. A tó is vastagon befagyott. A korabeli képek tanúsága szerint ilyenkor megjelentek a tó jegén a korcsolyázók, akiknek nézőik is akadtak szép számmal a parton sétálók között.
Régi nagy telek emléke: a hóbundába öltözött Városliget az 1930-as években.
A téli mulatságok legjobbika a behavazott Városligetben kétségtelenül a korcsolyázás és a szánkózás volt. Utóbbit különösen kedvelték a gyerekek, összekapcsolva egy kis hógolyózással. Akármelyik korszak fotóira pillantunk, jókedvű felnőtteket, a hidegtől kipirult arcú, vidám gyerekeket látunk. A romantikus pillanatokhoz szintén kiváló színhelynek bizonyult a téli Városliget, különösen a korcsolyapálya.
A Városliget hagyományosan húsvéttól, illetve a májusi tavaszünneptől népesedett be ismét. Ilyenkor kinyitott a két vendéglő is, amelyek főként nyaranta működtek. Attól kezdve, hogy beköszöntött a jó idő, élénk élet zajlott körülöttük egészen a következő télig.
Az 1820-as évek parképítési munkálatai során virágágyásokkal díszített, árnyas sétányokat alakítottak ki a tó partján. A Városliget reformkori látogatóinak kedvenc szórakozásai közé tartozott a séta és a csónakázás. A fiatalabbak körjátékokat játszottak, táncoltak, szaladgáltak a szabadban, a friss levegőn.
Nem csak a város emberi lakóinak jelentett kikapcsolódást a Városliget: a budapesti paloták udvarain tartott lovakat rendszeresen járatni kellett, erre pedig kiváló terepet kínált a belvárosból viszonylag könnyen elérhető és egyre rendezettebb Városliget.
Az 1850-es években elhanyagolttá vált a Városliget. Fejlesztésével, gondozásával évekig senki nem törődött, mégis népszerű kirándulóhely maradt. A változatos növényzet, a csónakázótó és a budai panoráma elhanyagoltan is vonzó sétálóhellyé tette a Ligetet. Amikor 1861-ben visszakerült a főváros fennhatósága alá, hozzáfogtak a rendbetételéhez. 1863-ra megtörtént a tó újraszabályozása, és ahol szükséges volt, újratelepítették a kipusztult növényzetet.
A Nebbien Henrik irányításával 1817-ben elkezdett munkálatok során virágágyásokkal díszített, árnyas sétányokat alakítottak ki a városligeti tó partján (Josef Kuwasseg: Im Stadtwäldchen, kőnyomat, részlet, 1830-as évek)
Ahogy egyre gondozottabbá, parkjellegűvé vált az egykori Városerdő, rohamosan növekedni kezdett a használóinak száma. Aktuálissá vált a park- és sétányhasználat korábban nem létező normáinak meghatározása. Kihelyezték az első figyelmeztető táblákat, amelyek elsősorban a növényzet és a madarak védelmével, a fegyelmezetlen, mindenen átgázoló lovasokkal és a száguldozó kocsikkal foglalkoztak.
A 19. század dokumentumértékű rajzain, festményein mindenütt ott láthatók a felnőttek körül a gyerekek is. Szüleik közelében sétálnak, lovacskáznak, karikát hajtanak, vagy épp szaladgálnak a családot a kirándulásra elkísérő kutyákkal.
Ekkoriban nem alakítottak ki a gyermekek mozgásigényéhez alkalmazkodó, mai értelemben vett, a felnőttek által használt területtől elkülönített játszótereket. Bár a fűre lépni nem volt szabad, a parkőröket elkerülve a gyermekek is megtalálhatták az önfeledt szórakozás lehetőségét.
(x)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap