A két legnagyobb korai civilizációt kötötték össze egykor Kelet-Irán rejtélyes sivatagi városai
2021. április 4. 16:27 Múlt-kor
Mindannyian hallottunk Urról, vagy Urukról, a világhírű mezopotámiai városokról, és a legtöbben ismerjük az Indus-völgy hasonló településeit, Mohendzsódárót és Harappát. Az ókori Kelet kutatói között már régóta evidenciának számít, hogy a két, egymástól igen távoli térség aktívan kereskedett egymással. De vajon kik éltek e két világ között az ókorban? A kelet-iráni kutatások az elmúlt évtizedekben arra jutottak, hogy a városiasodás nemcsak ennek a két vidéknek a kiváltsága volt, hanem máshol is már igen korán többezres metropoliszok jöttek létre.
Korábban
Az „üres sivatag” ősi városai
Irán keleti részén található Dast-e-Lut, amely perzsa nyelven „üres sivatagot” jelent, és amely igazán méltó erre a névre. Mégis, a több mint 300 km széles, és csaknem 500 km hosszú, vízmosásokkal és homokdűnékkel egyaránt tarkított pusztaság, amely az afgán-iráni határ közelében terül el, több ezer éves városokat rejt magában. A Föld egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű területe nem könnyíti meg Sor-i-Szoktha, Sahdad vagy Tepe Jahja ókori városai kutatóinak a dolgát.
Sor-i-Szoktha neve „leégett várost” jelent, és az iráni-afgán határ közelében fekszik. Csempészek, rablóbandák, forradalmak és politikai változások igen gyakran húzták keresztül a múltban elkezdett ásatásokat.
Az első európai, aki hírt adott Sor-i-Szoktháról, Stein Aurél, a híres magyar régész volt, aki rendszeresen szervezett expedíciókat Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre. 1915-ben, a Beludzsisztánba szervezett útja közben fedezte fel a helyiek által leégett városnak nevezett ókori települést.
A régészek ideje 1967-ben jött el, amikor Maurizio Tosi az Olasz Afrikai és Keleti Intézet képviseletében látott neki az ásatásnak, iráni régészek segítségével. A munkálatok 1978-ig folytak, azonban az országban történt iszlamista fordulat hatására kénytelenek voltak félbehagyni a kutatásaikat.
Az 1988–89-es ásatási szezonban folytatódtak a munkák, immár Szejjed Manszúr Szaddzsádi vezetésével, és az Iráni Kulturális Örökség és Turizmus Szervezetének felügyeletével. A városról azóta több mint 170 publikáció látott napvilágot, perzsa, angol, olasz, japán, német és spanyol nyelven. 2006-ban hat hónap alatt a 150 hektáros területen mintegy 130 régészeti lelőhelyet tártak fel, amivel akkor megdöntötték az egy helyről előkerülő leletek rekordját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Székesfehérvárra költöznek a Hadtörténeti Múzeum kincsei augusztusban
- Új százforintos érmével köszönti fel a Nemzeti Bank a 175 éves Magyar Honvédséget
- Veszedelmes lett volna Buda helyett Bécs felé indulni 1849 tavaszán
- A török helyett keresztény szomszédaival hadakozott uralkodása alatt Hunyadi Mátyás
- Felesége halála sem fékezte meg Fritz Haber vegyifegyver-kísérleteit
- A fekete hétfő elemi csapása kényszerítette békekötésre III. Eduárdot
- Képeken a délvidéki megszállás kerékpáros honvédei
- A bukás után még hónapokig tartotta a szabadságharc utolsó bástyáját Klapka György
- Talán sohasem tudjuk meg, mi miatt fordult vissza Hannibál Róma kapujában
- Jeltelen sírba földelték el a reformáció óriását, Kálvin Jánost tegnap
- Egy francia herceg a lengyel trónon tegnap
- Katolikus hite és a holokauszt borzalmai határozták meg Pilinszky János költészetét tegnap
- Demokráciára és a nemzeti egységre építve vezette Indiát a függetlenségbe Nehru tegnap
- A világ leghíresebb gonoszait is eljátszotta Christopher Lee tegnap
- Új hasonmás kiadásban jelenik meg az első magyar földön nyomtatott könyv tegnap
- Mindössze három évig tartott Bárdy György örökös eltiltása a színpadtól 2023.05.26.
- Sikerrel váltott a néma- és a hangosfilm között Lukács Pál 2023.05.26.
