A köd miatt hamarabb indult Berlinbe, ez mentette meg Hitler életét

Ha 1939. november 8-án Adolf Hitler néhány perccel tovább maradt volna a müncheni Bürgerbräukeller sörözőben, ma talán egy teljesen más világban élnénk. Az 1923-as sörpuccs tizenhatodik évfordulóján, a náci államcsínykísérlet helyszínén tartott megemlékezésen este 9 óra 20 perckor egy emelvény mögötti oszlopba rejtett időzített bomba robbant.

Fa- és téglatörmelék temette be a termet. Hét ember meghalt, hatvanhárman pedig súlyosan megsérültek. A Führer nem volt köztük.

A merényletet egy kommunista ács, Georg Elser követte el. Munkahelyéről, egy fegyvergyárból csempészte ki a bombához szükséges robbanóanyagot. Terve tökéletesítése érdekében hónapokon át még többször is meglátogatta a Bürgerbräukellert.

Mindig csak egyetlen sört fogyasztott, zárásig ott maradt, majd egy raktárban elbújva kivárta, hogy mindenki távozzon, és munkához látott. Az időzített bomba három nappal a Hitler-beszéd előtt a helyén volt, a módosítással azonban nem számolt.

Mivel Hitler általában este 8 óra 30 perckor kezdte nagyjából másfél órás beszédét, Elser úgy állította be a bombán az időzítőt, hogy 9 óra 20-kor robbanjon. A Führernek a beszéd után Berlinbe kellett utaznia, azonban a várható köd miatt úgy döntött, nem másnap reggel indul repülővel, hanem még aznap este fél 10-kor, magánvonatával.

A megemlékezést így előrehozták 8 órára, Hitler pedig egyórásra rövidítette beszédét, és kíséretével együtt pár perccel a robbanás előtt távozott a helyiségből.

A nácik – alaptalanul – a briteket sejtették a robbantás mögött. Hollandiában elraboltak két brit ügynököt, akiket a merénylet kitervelésével vádoltak meg. Elsert a svájci határon tartóztatták le, de hiába próbálták belőle kicsikarni válogatott kínzási módszerekkel, nem volt hajlandó alátámasztani a nácik teóriáját.

Az ácsot 1941-ben a sachsenhasuseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 elején Dachauba szállították. Nem sokkal a háború vége előtt, 1945 áprilisában egy Gestapo-tiszt agyonlőtte.

Elserről évtizedeken át nem illett beszélni, amiben szerepet játszott a merénylet hét - vétlen - áldozata. Münchenben csak a 80-as évek közepén változott meg a vélekedés tettéről: azóta egy általános iskola homlokzatán minden este 21:20-kor - az egykori detonáció időpontjában - neonfelirat gyullad ki, Elser tettére emlékeztetve.

Az ácsot bajorországi szülővárosa, Königsbronn 2010-ben állított szobrot a néhai ellenállónak a városka pályaudvara előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
• Máig kérdés, hogy komoly szándék vagy csupán félrevezetés volt-e a nácik Madagaszkár-terve