A köd miatt hamarabb indult Berlinbe, ez mentette meg Hitler életét

Ha 1939. november 8-án Adolf Hitler néhány perccel tovább maradt volna a müncheni Bürgerbräukeller sörözőben, ma talán egy teljesen más világban élnénk. Az 1923-as sörpuccs tizenhatodik évfordulóján, a náci államcsínykísérlet helyszínén tartott megemlékezésen este 9 óra 20 perckor egy emelvény mögötti oszlopba rejtett időzített bomba robbant.

Fa- és téglatörmelék temette be a termet. Hét ember meghalt, hatvanhárman pedig súlyosan megsérültek. A Führer nem volt köztük.

A merényletet egy kommunista ács, Georg Elser követte el. Munkahelyéről, egy fegyvergyárból csempészte ki a bombához szükséges robbanóanyagot. Terve tökéletesítése érdekében hónapokon át még többször is meglátogatta a Bürgerbräukellert.

Mindig csak egyetlen sört fogyasztott, zárásig ott maradt, majd egy raktárban elbújva kivárta, hogy mindenki távozzon, és munkához látott. Az időzített bomba három nappal a Hitler-beszéd előtt a helyén volt, a módosítással azonban nem számolt.

Mivel Hitler általában este 8 óra 30 perckor kezdte nagyjából másfél órás beszédét, Elser úgy állította be a bombán az időzítőt, hogy 9 óra 20-kor robbanjon. A Führernek a beszéd után Berlinbe kellett utaznia, azonban a várható köd miatt úgy döntött, nem másnap reggel indul repülővel, hanem még aznap este fél 10-kor, magánvonatával.

A megemlékezést így előrehozták 8 órára, Hitler pedig egyórásra rövidítette beszédét, és kíséretével együtt pár perccel a robbanás előtt távozott a helyiségből.

A nácik – alaptalanul – a briteket sejtették a robbantás mögött. Hollandiában elraboltak két brit ügynököt, akiket a merénylet kitervelésével vádoltak meg. Elsert a svájci határon tartóztatták le, de hiába próbálták belőle kicsikarni válogatott kínzási módszerekkel, nem volt hajlandó alátámasztani a nácik teóriáját.

Az ácsot 1941-ben a sachsenhasuseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 elején Dachauba szállították. Nem sokkal a háború vége előtt, 1945 áprilisában egy Gestapo-tiszt agyonlőtte.

Elserről évtizedeken át nem illett beszélni, amiben szerepet játszott a merénylet hét - vétlen - áldozata. Münchenben csak a 80-as évek közepén változott meg a vélekedés tettéről: azóta egy általános iskola homlokzatán minden este 21:20-kor - az egykori detonáció időpontjában - neonfelirat gyullad ki, Elser tettére emlékeztetve.

Az ácsot bajorországi szülővárosa, Königsbronn 2010-ben állított szobrot a néhai ellenállónak a városka pályaudvara előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése