A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált

Barbarossa bosszúja

A kapudán pasa eme sikere azonban rövid életűnek bizonyult. A következő évben V. Károly nagyszabású katonai expedíciót indított, amely véres csatákkal tűzdelt egyheti ostrommal visszafoglalta Tuniszt. A hír hallatán Barbarossa Algírban bosszút esküdött.

A pasa hajói a spanyol Minorca felé vették az irányt, a sziget közelébe érve az előző évben a spanyoloktól zsákmányolt zászlókat vontak fel árbocaikra, e csellel sikeresen bebocsátást nyertek a kikötőbe.

A sziget gyér létszámú védelme aztán felismerte a veszélyt, és megkísérelték a védekezést, azonban néhány nap után feladták, miután Barbarossa megígérte nekik, hogy életüket és birtokaikat megkíméli. A pasa azonban a sziget birtokba vétele után megszegte ígéretét, feldúlta azt, és százakat hurcolt el rabszolgának.

Az elkövetkező évek során Barbarossa szinte háborítatlanul portyázott a Földközi-tenger északi partvidékén 150 hajóval. 1538-ban ugyan Andrea Doria egy, az övénél nagyobb hajóhaddal sarokba szorította a görögországi Prévezánál, azonban végül itt is Barbarossa győzedelmeskedett. 1541-ben V. Károly személyesen vezetett hadjáratot Algír ellen, azonban a kapudán pasa ezt is visszaverte.

A muszlim világ hőse

Szulejmán ezt követően a még 1536-ban megkötött francia-oszmán szövetség jegyében a francia partokhoz küldte flottája főparancsnokát, így Barbarossa 1543-tól 1544-ig francia földön (és vizeken) hadakozott a spanyol, olasz és más császárhű erők ellen. 1545-ben visszavonult Isztambulba, Algír kormányzását fiára, Haszán pasára bízta.

Tengerparti palotájában békében mondta tollba önéletrajzát Muradi Szinán Reisznek, az ötkötetes mű a Hajreddin pasa hódításai címet viseli. 1546. július 4-én hunyt el, és saját mauzóleumában temették el a mai Beşiktaş negyedben. A türbé a róla elnevezett isztambuli sugárút (Barbaros bulvarı) kiindulópontja egyben. A síremléket a híres építész, Mimar Szinán tervezte.

Sokáig nem hajózott ki Isztambulból egyetlen török hajó sem úgy, hogy a legénység ne rótta volna le tiszteletét az Oszmán Birodalom legnagyobb kapudán pasájának sírjánál. A nagyobb műveletek előtt a mai török haditengerészet is ápolja e hagyományt, 1944-ben a türbé melletti téren emlékművet is emeltek Barbarossának.

1. Kalózfivérek
2. Beglerbég és kapudán pasa
3. Barbarossa bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett