A huszadik század mindkét diktatúrája megpróbálta tönkre tenni Gombaszögi Frida életét
2024. december 9. 08:20 Múlt-kor
Korábban
Az örökösnő
Miklós Andor birodalma az ország legnagyobb újságkonszernjéből, Az Est Lapkiadó Részvénytársaságból, a legnagyobb nyomdaüzemből és a legtekintélyesebb könyvkiadó vállalatból, az Athenaeum Rt.-ből állt össze.
A hatalmas vagyon és az ezzal járó befolyás – amely ráadásul a sajtóra, a kor legerősebb véleményformáló intézményére épült – ártott a mindenkori politikai hatalomnak, főként azért, mert a szabad véleménynyilvánításban saját propagandájának gyengítését látta.
A Horthy-korszak, a második világháború utáni koalíciós időszak és a Rákosi-korszak országvezetői sem engedték az őt megillető tulajdonhoz. A „sajtócézár” Miklós Andor után maradt Est-lapok és a nyomdák akkora vagyont képeztek, hogy azt egyik hatalom sem akarta kiengedni a kezéből.
Varsányi Irén mint Olga, Gombaszögi Frida mint Masa és Makay Margit mint Irina Anton Pavlovics Csehov A három nővér című színművében, 1922-ben (Labory/OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteménye, KB VII. 136)

1938 elejétől egyre gyakoribbak lettek a baloldali és liberális lapok elleni támadások. A Horthy-érában a vállalat a „zsidó kapitalizmust” testesítette meg. Próbálták ellehetetleníteni, végül „adótartozás” címén szerezték meg. Teleki Pál miniszterelnök támogatásával és Reményi-Schneller pénzügyminiszter levezénylésével az állam „megmentette” az eladósodott vállalatot. Az Est pedig 1939. november 17-én megszűnt.
Gombaszögi Frida zsidó származása miatt színpadra sem állhatott a következő években. 1944 tavasza és 1945 januárja között Hachspacher Ilona erdélyi menekült szerepét „alakította", azaz eltitkolta személyazonosságát és hamis papírokkal bujkált a nyilasok elől. Megmenekülésében a barátok, de az első férje, Rajnai Gábor színész is segítségére volt.
A háború alatt mindene odalett, megmaradt papírgyára porig égett, lakását kirabolták, a ház bombatalálatot kapott. Ő azonban sokakkal ellentétben megmenekült. Hosszú pereskedés indult meg a Magyar Államkincstár ellen az Athenaeum visszaszerzése érdekében. Gombaszögi arra hivatkozott, hogy a kötött szerződés kizsákmányoló ügylet volt, másrészt kényszer hatása alatt írta alá.
A kommunista propagandalapok nem kímélték, ők nem a zsidó üldözöttet látták benne, hanem a „tőkést”. Még a halott Miklós Andor ellen is folytattak nyomozást egy feljelentés alapján, amelyet nyilván nem véletlenül időzítettek a bírósági tárgyalás idejére. A vád szerint Miklós Andor 25 évig „fasiszta szellemben” irányította lapjait. Ezt a vádat végül rövid időn belül ejtették és a nyomozást lezárták.
Nem volt ilyen gyors az eljárás Gombaszögi esetében. Miklós Andorné, az Athenaeum és a Magyar Kincstár közötti per folytatódott, született ítélet az özvegy javára, de a folyamatos fellebbezések miatt mindig újra kellett tárgyalni az ügyet, amelyet végül az államosítási törvény zárt le.
1912-es grafika Gombaszögi Fridáról a Vasárnapi Ujságban
Ekkoriban Gombaszögi Amerikában tartózkodott, Irén húgánál töltött el egy fél évet, sokak megdöbbenésére azonban hazatért, pedig ekkor már jól tudta, semmit sem fog visszakapni örökségéből. 1945-től újra szerepelt színpadon, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban játszott. Az 1950-es évek elején azonban Budapestet is el kellett hagynia és csak vidéki társulatoknál léphetett fel. Amikor kérvényezte a fővárosba való visszatérését, kérését elutasították.
A Népművelési Minisztérium színházi főosztálya indoklásában azt írta, hogy „Gombaszögi nem nagy tehetségű, kiöregedett színésznő. […] Gombaszögi Frida egyébként az Est lapok egykori vezetőjének özvegye, elhelyezését már csak ezért sem tartjuk fontosnak.” Egy év múlva térhetett vissza Budapestre, 1953-tól 1961-ig ismét a Nemzeti Színház művésze volt, de már csak apróbb szerepekben játszott. 1961 nyarán, 71 éves korában érte a halál.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Különös óceánjáró kenura bukkantak a Chatham-szigeteken tegnap
- Ilyen volt az azték anyák élete tegnap
- Toulouse, a rózsaszín város föld alatti titkai tegnap
- Hruscsov háziőrizetben élte le élete utolsó 10 évét tegnap
- 10+1 tény Dugovics Tituszról tegnap
- A 7000 éves őrlőkő leletek sok mindent elárulnak a neolit emberek életéről tegnap
- A TBC sem állíthatta meg Alexander Graham Bellt a telefon feltalálásában tegnap
- A britek Washington elrablásával akartak fordítani a háborún 2025.03.09.