A honfoglalás ünnepén még Ferenc József is a magyar nemzet keblére borult
2022. május 2. 08:50 Múlt-kor
„Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot” – számolt be a Fővárosi Lapok című kiadvány 1896. május 2. reggeléről, a millenniumi ünnepségek megnyitásának napjáról. Az Andrássy úton létrákból alakítottak ki tribünöket, hogy láthassák az elvonuló hintókat, különösen a királyi család tagjait. Az egész ország díszbe borult, így ünnepelve a honfoglalás ezredik évfordulóját.
Ferenc József a június 2-án rendezett tornaverseny megnyitóján
Korábban
Lázas előkészületek
A dualizmus korszakának nagy gazdasági fellendülése vitathatatlan, de az ország általános állapotáról különböző társadalmi és nemzetiségi csoportok eltérően vélekedtek. Ezeket a feszültségeket ugyan véglegesen nem oldotta fel, de tompítani tudta az 1896-ban megrendezett, Magyarország ezredik születésnapját ünneplő millenniumi eseménysorozat.
A politikai pártok is fegyverszünetet kötöttek erre az időszakra, sőt 1896. április 21-én törvénybe iktatták a honfoglalás évfordulójának megünneplését. Már évekkel korábban elkezdődtek a munkálatok, hogy a jeles esztendő emlékezetes maradjon az ország történetében.
A legnagyobb szenzációnak talán a földalatti átadása bizonyult, de egész Budapest az ünnepélyes „leleplezések” zajától visszhangzott. Elkészült a Ferenc József híd (a mai Szabadság híd), az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház épülete, valamint számtalan, reprezentációs célt szolgáló épület és szobor.
Az ünnepség csúcspontja vitathatatlanul a Városligetben, 520 ezer négyzetméteren megrendezett kiállítás volt, amely összesen 240 pavilonnak adott otthont. A kereskedelemügyi miniszter vezetésével egy egész bizottság dolgozott azon, hogy már a megnyitás idejére a hazai és nemzetközi köztudat részévé váljon az Ezredéves Országos Kiállítás.
Aktív reklámtevékenységet folytattak, bevonták a sajtót, és népszerűsítették az eseménysorozatot, illetve saját újságokon – a Millenniumi Lapok vagy Millenniumi Újság – keresztül is rendszeresen tájékoztatták az olvasóközönséget a kiállítás előkészületeiről.
1896. május 2. és 3. napján az izgalom a tetőfokára hágott: a megnyitót, majd a rá következő napon a Mátyás-templomban rendezett szentmisét mindenki lélegzet-visszafojtva várta. A Fővárosi Lapok május 3-i számából a megnyitó napjának történéseit a legapróbb részletekig megismerhetjük.
A főváros már kora reggel ünnepelt: „Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot […].”
A magyar, angol és német nyelven irt meghívó a külföldieket invitálta a kiállítás megtekintésére (Hirsch Nelli rajza)
Már reggel hétkor gyülekezett a tömeg, megtelt a város kíváncsi emberek tömegével: aki kilenckor érkezett, azt már gúnyos mosollyal fogadták. Az Andrássy úton néhány leleményes „kapus” kitalálta, hogy létrákból alakít ki tribünöket, hogy a kilátóhelyeket jó áron értékesíthesse az érdeklődőknek. A létrákon túl az épületek minden zugát, valamint a padlástereit is kíváncsiskodók tömege lepte el.
Az előkelő fogatok kilenc órától kezdve vonultak végig a főváros útjain, az utolsó hintóban pedig a királyi pár foglalt helyet: „felséges királyunk oldala mellett újra ott láthattuk a mi fenséges, dicső királyasszonyunkat, a ki áldott, szenvedő szívének anyai szeretetével csügg e nemzeten.”
A tudósító elképesztő preczitással számolt be „őfelsége sátráról”, a mára már lebontott Iparcsarnokról, a tribünökről, sőt az összes érkező magyar nemesről, főpapról, a haderő képviselőiről, a királyi családról, de még a külföldi újságírókról is megemlékezett. A királyi előkelőségek díszes ruházatának leírása sem maradhatott el: „Izabella főherczegnő jelent meg, ezüst brokát mantilellal, fekete arabeszkekkel, virágos lila faille szoknyában.”
Mindenki a legszebb ruhájában és ékszereiben várakozott a Gellért-hegyen eldördülő első ágyúlövésre. Ez a királyi pár érkezését is jelezte, 11 óra 10 perckor gurult be kocsijuk az Andrássy út felől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
