A holokauszt viharában veszett oda a magyar könyvkiadás megújítója

Szabadszellemű, asszimilálódott zsidó családban látta meg a napvilágot, apja a híres nyomdász, Kner Izidor volt. Már 1902-től apja gyomai nyomdájában dolgozott, 1904-től Lipcsében a Maser-féle könyvművészeti és tipográfiai szakiskolában mélyítette el tudását. Hazatérve 1907-ben a korban rendkívül modernnek számító családi nyomda műszaki vezetője lett, új üzemcsarnokot építtetett, korszerű nyomdagépeket vásárolt. Művészi hitvallása az volt, hogy a jó tipográfus kizárólag betűkből is képes szép könyvet készíteni, melynek jellemzői az egyszerű kiállítás, a jó papír és a tiszta fekete nyomás.

1912-ben jelent meg a nyomda harmincadik évfordulójára írott műve, a Könyv a könyvről (1912), s ezzel együtt egymás után kerültek ki a családi nyomdából az általa tipografált könyvek, amelyeket a fekete és fehér „színek” kizárólagossága, a betűk egyeduralma jellemzett. Az 1910-es évek nevezetes kiadványai voltak Erdős Renée János tanítvány című színjátéka (1911), illetve Balázs Béla A vándor énekel (1918) című verseskötetének második kiadása.

1914 kora nyarán Kner Imre nyugat-európai körutazásra indult, de a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége elleni szarajevói merénylet hírére hazatért. Az első világháború kitörése után bevonult katonának, s egy évig Békéscsabán szolgált. 1916-ban átvette a gyomai könyvkiadó vállalat irányítását is, így a könyvek tervezése és kivitelezése egy kézbe került. 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején a Nemzeti Tanács jegyzője volt Gyomán.

A szecessziótól indult Kner Imre a húszas évek elejétől – barátaival, Kozma Lajos építésszel, grafikussal és Király György irodalomtörténésszel szoros együttműködésben – a népi barokk és a klasszicista tipográfia ötvözésével új magyar könyvművészetet teremtett. Hitvallását így fogalmazta meg: „Hitünk az, hogy a modern, géppel készített tömegkönyvnek is meg lehet találni igazi művészi megoldási módját s összekapcsolni azt a könyv legszebb korainak nemes tradíciójával ... ezenkívül meg kell találnunk a módját annak, hogy a könyv nem tisztára szemnek való iparművészeti termék, céltalan dísztárgy legyen, hanem testére szabott köntöse a tartalomnak...”

A míves kiadványok nemcsak Kner Imre rendkívüli formaérzékéről tanúskodtak, hanem a kor divatáramlataival is összhangban voltak, olyannyira, hogy az 1923-ban rendezett göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. Az ebben a korszakban készült könyveket fametszetek, barokk könyvdíszek – rendszerint Kozma Lajos alkotásai – ékesítették. Néhány meghatározó kiadvány a húszas évek elejéről: Három csöppke könyvecske (1920), az évenként megjelenő Almanach, a Magyar Klasszikusok és a Monumenta Literarum kötetei.

Munkásságának harmadik szakasza klasszicizálónak nevezhető. Kiadványaiban az éles kontrasztokat, díszítéseket letisztult, fegyelmezett kompozíció, levegős címlap, Giambattista Bodoni (1740–1813) betűkészlete váltotta fel. Klasszicista tipográfiájának jellegzetes darabjai Az örök Goethe (1932), Szabó Lőrinc Te meg a világ (1933) című verseskötete, a Magyar Bibliophil Társaság kiadványai.

Kner Imre számos szakmai társaságban tevékenykedett. Betöltötte a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének alelnöki tisztségét, s tagja volt a lipcsei első nemzetközi könyvkiállítás (IBA) magyar kiállítási bizottságának is. Az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. A magyar irodalom számos kiválóságával ápolt közeli kapcsolatot, többek között Szabó Lőrinchez fűzték baráti szálak.

Az 1938-as első zsidótörvény megszületése után (amely azt írta elő, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók) minden tisztségéről lemondott. A nyomda, amelynek fő üzleti profilja a közigazgatási nyomtatvány volt, csak azért tudta megőrizni helyét a piacon „keresztény” vetélytársaival szemben, mert Kner Imre öccsének és cégtulajdonos társának megvolt a törvény alóli kivételezettséget biztosító két frontharcos kitüntetése. Kner Imrét 1942-ben rövid helyi munkaszolgálatra hívták be, de a nyomdát eközben is irányíthatta.

Az ország német megszállása után néhány nappal, 1944 áprilisának elején internálták, a politikától következetesen távolságot tartó Kner valószínűleg rövid 1918-as szerepvállalása miatt került a listára. A budapesti Gyűjtőfogházból a nagykanizsai, majd a sárvári internálótáborba került, ahonnan május 19-én németországi munkára szállították. Az ezt követő eseményekről biztosat nem tudni, halálának pontos időpontja is ismeretlen.

Gyomaendrődön a család nevét viselő múzeumnak Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, és 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma. A Kner-emlékművet (Nagy András és Czigány Edit alkotását) 1982-ben, a nyomda fennállásának századik évfordulóján állították fel Gyomaendrődön, ahol gimnázium is viseli Kner Imre nevét. A neves tipográfusnak Fülep Lajos művészettörténésszel folytatott levelezése 1991-ben jelent meg a Békés megyei levéltár gondozásában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége