A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora

A népirtás öröksége

Kétségtelen, hogy a gyarmatokon gyakorlatba ültetett szociáldarwinizmusnak nagy szerepe volt a náci nézetek iránti fogékonyság megalapozásában a német köztudatban. „Fontos Németország afrikai történetét összefüggésben látni a 30-as és 40-es évek jóval ismertebb sötét fejezeteivel” – jegyezte meg Jürgen Zimmerer, a Hamburgi Egyetem történésze.

Mindazonáltal ennél sokkal közvetlenebb kapcsolat is van a namíbiai népek ellen elkövetett népirtás és a második világháborús bűnök között: mind a koncentrációs táborok, mind az itt folytatott, minden orvosi etikával szembemenő emberkísérletek itt történtek először a német állam felügyelete alatt.

„Afrikában kísérletezett először Németország azokkal a bűnös módszerekkel, amelyeket a Harmadik Birodalom idején is alkalmazott. Van egy tendencia a köztudatban, hogy a náci korszakot egy egyébiránt felvilágosult történelem aberrációjaként lássák. A gyarmati történelmünkkel való szembenézés azonban ennél jóval kényelmetlenebb magyarázat felé visz.”

Fischeren túl is van közvetlen személyi kapcsolat a borzalmak között: Franz Ritter von Epp, az első világháború után a Freikorps félkatonai szervezet egyik parancsnokaként finanszírozta Hitler és a nácik számára pártlapjuk, a Völkischer Beobachter kiadását. Von Epp Trotha alatt századparancsnokként részt vett a namíbiai népirtásban.

Von Epp volt továbbá az, aki a formálódó náci rohamcsapatok, az SA számára beszerezte az első egyenruhákat is: az 1920-as évek Németországában a legolcsóbban kapható uniformisok a hajdani afrikai gyarmati csapatok számára készült, a sivatagi környezethez illő barna színűek voltak – a hírhedt „barnaingesek” e tekintetben szintén az afrikai gyarmatosítás örökségét hordozták.

A ma már független Namíbiában (az első világháború után Dél-Afrikához csatolt terület az 1980-as években vívta ki önállóságát a szintén rasszista alapú akkori apartheid rendszerrel szemben) máig tapinthatók a gyarmati múlt kegyetlenségének nyomai.

A hererók és namák leszármazottai ma is lényegesen rosszabb körülmények között élnek a fehéreknél, és erősödő mozgalom van kiépülőben, amely Németországtól követel jóvátételt. A megbékélési egyik fontos gesztusa volt az elmúlt évtizedek során az áldozatok Németországba szállított maradványainak hazajuttatása.

1. Népirtások kora Afrikában
2. A börtönsziget létrejötte
3. Élet a Cápa-szigeten
4. A népirtás öröksége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején