A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
A börtönsziget létrejötte
A Lüderitz-öbölben fekvő apró szigetet eredetileg a Csillag-sziget névre keresztelte 1795-ben a területet feltérképező brit Alexander kapitány, a németek azonban a környékbeli ragadozó halakról nevezték el.
A herero és nama lázadás kitörésekor a gyarmat kormányzója, Theodor Leutwein eleinte megegyezésre kívánt jutni az őslakosokkal, Berlinben azonban lehetőséget láttak a konfliktusban: egyszerre szabadulhatnak meg a lázadóktól, és fejleszthetik a gyarmat infrastruktúráját, ha kényszermunkára fogják őket.
A „koncentrációs tábor” kifejezést először a britek alkalmazták a búrok és őslakosok számára létrehozott, embertelen körülményeket biztosító gyűjtőtáboraikra, a németek egyszerűen átvették a világsajtóban eddigre már elterjedt kifejezést.
Miután Leutweinnak erősítést kellett kérnie az anyaországból a felkelők ellen, II. Vilmos császár leváltotta, és Lothar von Trotha tábornokot tette meg a gyarmat kormányzójává. Az új vezető kijelentette: „A hereróknak el kell hagyniuk az országot (…) a német határokon belül minden herero, puskával vagy anélkül, marhával vagy anélkül, le lesz lőve.”
A hererók főnöke, Samuel Maharero parancsba adta harcosainak, hogy ne bántsák se a német nőket és gyermekeket, se a nem-német fehéreket (a német gyarmaton, különösen a fővárosban, Windhoekban éltek búrok és angolok is).
Habár maradéktalanul nem sikerült betartani e parancsot (az összetűzések során négy nő vesztette életét), Trotha ellenkező utasítást adott a német csapatoknak: a hererókat és namákat, legyenek akár nők vagy gyermekek, „hajtsák vissza saját népükhöz, vagy lőjék le őket.” Érvelése az volt: „Nem lehet emberséges háborút viselni olyanok ellen, akik nem emberek.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
