A hivatalos tagadás ellenére valószínű, hogy Új-Guinea kannibáljai ölték meg Michael Rockefellert

Saját útján

Michael Rockefeller 1938-ban született New Yorkban. Apja az állam későbbi kormányzója, majd az Egyesült Államok 41. alelnöke, Nelson Rockefeller üzletember, dédapja pedig – a sokak szerint a valaha élt leggazdagabb ember – a milliomos dinasztiát alapító John D. Rockefeller volt.

A testvéreinél csendesebb, művészibb lelkületű fiú 1960-ban történelem–gazdaság diplomát szerzett a Harvardon, de nem vonzotta az üzlet és politika világa. Apja szenvedélyes műgyűjtő is volt, és 1954-ben megnyitotta a „Primitív Művészet Múzeumát” New Yorkban, az itt található egzotikus műtárgyak rabul ejtették fiát, aki bővíteni akarta a gyűjteményt, így helyet kapott a múzeum elnökségében.

Michael eddigre igen sokat utazott már a világban, élt Venezuelában és Japánban is. Miután a Harvard Egyetem Peabody Múzeumának egy antropológus csoportjával eljutott Holland Új-Guineára a dani nép kultúráját vizsgálni, megismerkedett az asmat néppel is, amely felkeltette érdeklődését. Úgy döntött, tőlük fog műtárgyakat gyűjteni.

A holland hatóságok és a misszionáriusok a japán megszállást követően visszatértek Új-Guineára, és 1960-ra már csaknem egy évtizede építgették befolyásukat a térségben. Az asmatok közül azonban sokan továbbra sem láttak még életükben fehér embert. Michael egy csoport kutatóval és dokumentaristával elindult felderíteni a területüket, ekkor látogatott el Otsjanepbe, az egyik nagyobb asmat közösségbe, ahol fotókat ugyan készített, ám a bisj oszlopokból – az asmatok díszesen faragott fa műalkotásaiból – nem sikerült vásárolnia.

De nem adta fel. Az asmatokban olyan népet talált, akik a nyugati társadalom megannyi normájával szembementek. A falvak közötti háborúk még megszokottak voltak, a harcosok pedig gyakran vágták le ellenségeik fejét, és ettek a húsukból. Egyes régiókban az asmat férfiak homoszexuális kapcsolatokat is létesítettek, a kötődéseiket erősítő bizarr rituálék keretében pedig volt, hogy megitták egymás vizeletét is. „Ez egy vad és valahogy sokkal távolibb ország, mint amilyet eddig valaha láttam” – írta naplójában Michael.

A külvilágtól elzárt asmatok úgy hitték, a szigetükön túli földeket szellemek lakják, és amikor fehér emberek érkeztek, természetfeletti lényeknek hitték őket. Miután felderítő expedícióját sikeresként könyvelte el, Michael összeírta terveit, hogy részletes kutatást végezzen, a népcsoport műtárgyait pedig kiállítsa apja múzeumában. 1961-ben ismét Új-Guineára utazott egy csoport holland kutatóval.

1. Saját útján
2. „Szerintem sikerülni fog”
3. Koponyák és történetek
4. A szellemek bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől