A hedonizmusból a remeteélet felé fordult Antoni Gaudí
2019. június 7. 12:58
„Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk e diplomát. Majd az idő eldönti” – mondta egy anekdota szerint Elies Rogent, a barcelonai építészeti egyetem rektora a frissen lediplomázott Antoni Gaudínak.
Korábban
Gaudínak életében jobbára csak gúnyban volt része, kortársai a Casa Milát csak kőbányaként emlegették. Példája csak szűk körben hatott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta.
Bár a kritikusok még halála után is sokáig ódzkodva tekintettek a katalán modernizmus legjelentősebb alakjának munkásságára, a XX. század közepétől egyre többen ismerték el zsenialitását. Szellemisége belengi Barcelonát, látogatók millióit csábítva a városba.
A kivételes kreativitással megáldott művész legismertebb alkotása a 2010-ben bazilikává szentelt Sagrada Família. George Orwell „a világ legförtelmesebb épületei egyikének” nevezte, Dalí viszont az elragadtatás hangján beszélt róla, a Bauhaus alapítója, Walter Gropius pedig az építmény technikai tökéletességét emelte ki.
Gaudít 1883-ban nevezték ki a templom építésének irányítójává, 1915-től kezdve csak az „új Jeruzsálem” felépítésére összpontosított. A fiatalon a hedonista élvezeteknek gyakorta hódoló Gaudí idővel egyre mélyebben élte meg katolikus hitét.

1894-ben majdnem belehalt a böjtölésbe, önsanyargató életet élt, a külsőségekkel szinte egyáltalán nem törődött, és az adományokból gyűjtött pénzt a „szegények katedrálisa” felépítésére fordította.
1926. június 7-én, szokásos napi sétája közben ütötte el egy villamos. Személyi iratai hiánya, valamint rongyos ruhái miatt sokáig azt hitték, hogy koldus. Végül egy rendőr vitte be a kórházba, de az életét már nem tudták megmenteni. Halálakor a Sagrada Famíliának még csak negyede, egy torony és a keleti homlokzat készült el.
A lassú munkát Gaudí korábban így kommentálta: "Megbízómnak nem sürgős." A munkák azóta is az ő tervei és modellje alapján folytatódnak adományokból és a belépődíjakból, ez a világ egyetlen épülő műemléke. A befejezést 2026-ra, Gaudí halálának centenáriumára tervezik.
„Az építészet Dantéjának” és „Isten építészének” is nevezett Gaudí tudta, életében biztos, hogy nem fog elkészülni a templom, de azt is megjósolta, hogy bazilikáját a világ minden tájáról érkező emberek meg fogják csodálni. Igaza lett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap