2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A halál kereskedője: Alfred Nobel „véráztatta” öröksége

2020. november 27. 15:11 Múlt-kor

Békedíj dinamittal töltve

A legtöbb bírálatot emellett a népek közötti megbékélés ösztönzőinek kiosztott békedíj váltotta ki, egyrészt azért, mert ennek volt a legnagyobb politikai tartalma, másrészt sokan furcsállották, hogy éppen egy haditechnikai eszközöket feltaláló vegyész akart békedíjat osztani. Egyes politikusok erkölcstelennek tartották, hogy az elismerést „véráztatta” vagyon alapozta meg.

Nobel háború és béke ügyében képviselt álláspontját illetően megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint – az élete utolsó éveihez kötődő – hadi jellegű találmányainak hasznosításakor az üzleti érdek győzedelmeskedett a háborúellenes elvei fölött. Emellett kiemelik, hogy a Nobel sikereit megalapozó dinamit elsősorban nem hadi célokra készült, hanem hegyi utak, bányák, alagutak kialakításához szükséges robbantások elvégzésére.

Mások szerint azonban közel sem volt olyan békepárti Nobel, mint ahogyan azt állítják róla. A kérdésben tanúsított véleményét valószínűleg nagyban befolyásolta a békeaktivista Berta von Suttner grófnő iránt táplált reménytelen szerelme. Levelezésük szerint Nobel osztozott a nő békevágyában, de a háborúk elleni fellépést teljesen más eszközökkel képzelte el.

Egyik alkalommal azt írta neki, az ő gyárai hamarabb fogják megszüntetni a háborút, mint a grófnő által szervezett békekongresszus. Végül a viták elcsitultak és 1901-ben átadták az első díjakat. A sors fintora, hogy négy évvel később, a békedíjjal jutalmazottak között Berta von Suttner is szerepelt.

A Nobel-díj több száz tudós életét változtatta meg visszafordíthatatlanul. A nem lebecsülendő anyagi jutalom mellett a társadalmi és erkölcsi elismerés a mai napig nemcsak a díjnak megítélt személyek, hanem tudományos közösségek, egyetemek, egész országok megítélésére is hatással van.

A „miért kapott valaki Nobel-díjat?” nagy izgalmakat és vitákat generáló kérdés után azonnal felkúszik a második helyre a „valaki miért nem kapott meghívást a tudomány elit klubjába?” felvetése. A díj odaítélésével kapcsolatban – ahogyan Palló Gábornak a Magyar Tudomány 2001-es, Nobel-díjjal foglalkozó különszámában megjelent tanulmányából kiderül – sem a végrendelet, sem az odaítéléssel megbízott testületek nem dolgoztak ki alapelveket, nem véletlenül.

Ha megtették volna, rengeteg támadásnak tették volna ki magukat. Ha jobban belegondolunk, nem is lehetne felelősségteljesen a tudományos eredmények közötti preferencia alapját meghatározni. Ráadásul ezt a döntéssel megbízott testületeknek egy folyamatosan változó világ folyamatosan változó kihívásaira adott tudományos válaszok értékelésekor kellene megtenniük.

A díjat 1901 óta évenként adják át, kivétel néhány háborús év jelentett csupán. 1968-tól közgazdasági Nobel-díjat is osztanak, amelyet a svéd központi bank alapított, fennállásának 300. évfordulóján.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Alfred Nobel az 1850-es évekbenA Nobel-díj
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár