A gúzsba kötött kínai lábaktól a gyilkos gallérig – hét halálos divattrend
2020. október 11. 11:18 Kulcsár Ádám
„A szépségért meg kell szenvedni!” – tartja a mondás, amelyhez azonban elfelejtik hozzátenni, hogy az embereknek, akik ősidők óta próbálnak lépést tartani az éppen aktuális trendekkel, nemegyszer az életükbe került a divat követése.
Korábban
Gúzsba kötött kínai lábak
A kínai nők életét több mint ezer éven át keserítette meg egy szörnyű kínokkal terhes szokás: az úgynevezett lábelkötés.
A X. századtól a XX. század elejéig divatozó testtorzítás során a női lábakat egy többméteres szövetdarabbal gyakorlatilag gúzsba kötötték, hogy minél kisebbnek látszódjanak, és lótuszvirág formájúak legyenek, ami a kínai kultúrában az erotikus varázst testesítette meg. A láb elnyomorítása a jólétet szimbolizálta.
A fiatal hölgyek – miután levágták lábkörmeiket – először megmártóztatták lábfejeiket egy ecet, vizelet és gyógynövények keverékéből álló oldatban, majd a lábujjakat behajlították, s átkötötték egy akár 3 méter hosszúságú szövetdarabbal, amelyet heti 2-3 alkalommal (a tehetősebbek naponta) cseréltek.
Eközben a lábujjak csontjai lassan eltörtek, beékelődtek a talpba: a láb pedig a végletekig eldeformálódott. Szörnyű belegondolni, hogy az első beavatkozásra 4–9 éves korban került sor, s állítólag 2-3 év múlva már elérték a kívánt lótuszformát.
Az 1912-ben betiltott hagyomány hajnalán még csupán a magasabb társadalmi osztályoknál (elsőként a császári udvarban) terjedt el e szokás, azok között, akik lényegesen könnyebb életvitelük miatt megengedhették, hogy elnyomorított lábaikat ritkán használják.
Egy évszázad elteltével azonban a női társadalom jelentős részében hódított már a lábelkötés, amelynek hiánya igencsak „parasztosnak” hatott. A szegényebb, földeken dolgozó leányok ugyanis nem engedhették meg a kis – olykor 7-8 centiméteres – lábakat, amik a poklot jelentették volna munka közben.
A végtag deformálását sokszor a férfiak kényszerítették ki, akik általában nem is látták mezítelenül a nők lábát, csupán a pöttömnyi selyemcipellőt. A fájdalmas eljárás következtében a kínai hölgyek lábujjaiban megszűnt a vérkeringés, üszkösödés, vérmérgezés, sőt a lábak teljes elrothadása fenyegette őket.
Egy becslés szerint körülbelül 10 millió nő eshetett át testének ilyenfajta megnyomorításán, tíz százalékuk pedig bele is halt e sajátos divatba.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. őszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
