2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

A démoni szolgálatba szegődött lovag: középkori tanmese a bűnbocsánatról

2020. június 22. 17:54 Múlt-kor

A kereszténység egyik központi kérdése, amelyet talán a leggyakrabban tesznek fel mind a hívek, mind a valláson kívüliek: valóban nyerhet bocsánatot bűneiért bárki, bármilyen súlyosak is azok a bűnök, amíg szívében bánatot érez értük, és elfogadja megváltójának Jézust? Mi a helyzet akkor, ha a feloldozás után visszaesik a bűnbe, netán még durvábbakat követ el? Ezután is jár neki a bocsánat? Hogyan vélekedtek e kérdésről a középkorban?

lovagok
Kép forrása: Flickr

Az árva és a démon

A középkori ember számára az egyház egyszerű választ hangsúlyozott: igen, bárki nyerhet bocsánatot bármiért, amint azt a Szent Pálhoz vagy Szent Ágostonhoz hasonló számtalan példa is mutatta. Az átlagember számára mindazonáltal gyakran lehetett nehéz megbirkózni ezzel a gondolattal.

A 12. századi walesi írástudó, Walter Map (Gualterius Mappus) egy igen szélsőséges tanmesével szolgált a híveknek: egy lovag történetével, aki egy démon szolgálatába szegődik, és a püspökével, aki nem hajlandó feloldozni őt.

Eudo egy koldusbotra jutott árva fiatalember, aki – miután elherdálta örökségét – száműzetésben találja magát, és élelemért kéreget. Egy napon a városfalakon kívül üldögélve oly nagy szenvedést él át, hogy már a kevés összegyűjtött elemózsiáját is eldobná, amikor odalép hozzá egy különös kinézetű férfi.

Az Olga nevű idegen azt ígéri Eudónak, segít neki visszaszerezni mindazt, ami egykor az övé volt, és még többet is, ha engedelmességet fogad neki. Az ifjú gyanút fog, és sejti, hogy egy démonnal van dolga (ami igaz is). Eudo számos bibliai alakra hivatkozik, akiknek nem szabadott volna démonokra hallgatniuk.

Olga magyarázkodásba fog: felvázolja, hogy különbségek vannak démonok és démonok között. Egyesek közülük valóban rendkívül gonoszak, az igazi lázadók, akik Lucifer pártját fogták, mások azonban vétlenül keveredtek bele a konfliktusba, és kerültek kizárásra Isten országából.

Az olyan démonok, mint ő, állítja Olga, csupán csintalanok, és a móka kedvéért okoznak bosszúságot. Elmesél egy történetet egy szerzetesről, aki egy Morpheus nevű démon orra alá tört borsot azzal, hogy rendkívül csúnyának ábrázolta őt a kolostor falán.

Morpheus bosszúból mindennemű bűnbe vitte bele a szerzetest, aki nagy bajba került emiatt. Ám a démon ebből is kihúzta végül, bárminemű következmény nélkül, cserébe azért, hogy a barát megígérte, szebb képet fest róla.

Minden végül jóra fordult tehát, állítja Olga, és azt is megígéri Eudónak, hogy ad majd neki három figyelmeztető jelzést halála előtt, hogy legyen ideje feloldozást kérni bűneiért. Az ajánlat igen kecsegtetőnek tűnik az éhező, nincstelen ifjú számára, így kezeit a démon tenyerébe fekteti, és megesküszik szolgálatára. Ezután őrült erőszak veszi kezdetét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A pap, a lovag és a paraszt, mint a társadalmi osztályok jelképei egy középkori iniciálén (kép forrása: Wikimedia Commons)Imádkozó lovag az úgynevezett westminsteri zsoltároskönyvből, 1250 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár