A budapesti díva, akinek a lábai előtt hevert Hollywood minden férfija: Gábor Zsazsa

Budapestről az álmok országába

Budapesten született 1917-ben. Zsidó származású szülei, de elsősorban édesanyja rajongása miatt a magyar színháztörténet egyik legnagyobb primadonnája, Fedák Sári után kapta eredeti nevét. (Nővére, Magda 1915-ben, húga, Éva pedig 1919-ben született.). Ezzel a névadással a szülők csak megerősítették a „nomen est omen” örökérvényűségét, sőt további kapcsolat is szövődött Fedák Sári és a kis Gábor Sári között: mindkettőjüket Zsazsának becézték. A század elejének korszakos színésznőjét egyébként azért nevezték így, mert kislánya csak így tudta kiejteni édesanyja nevét.

Az álmok országába való utat látszólag arany szegélyezte: tanulás Svájcban, Miss Hungary szépségverseny megnyerése Pesten, énekhangjának kibontakoztatása Bécsben, gyors válás Pesten és egy hajójegy Amerikába.

Mivel egyesült államokbeli útját megelőzte szintén színész húgának kivándorlása, nem mondható, hogy a fiatal színészpalánta az ismeretlenbe váltott volna hajójegyet. Ám hiába érkezett meg a világháború alatt, 1941-ben nagy álmokkal és tervekkel, a filmvásznon még hosszú ideig nem láthatta őt a nagyközönség.
1944-ben Victoria Wolf oldalán társszerzője volt egy önéletrajzi ihletésű könyvnek, amelynek kiadási jogait egy amerikai magazin vásárolta fel.

Öt évvel később ajánlották fel neki az első filmszerepet a Lady Chatterley szeretője című nagysikerű könyv filmadaptációjában, ám ő visszautasította azzal az indokkal, hogy kifogásolja a film és leendő filmbéli karakterének ellentmondásos mivoltát. Későbbi karakterválasztásaira is jellemző volt, hogy nemet mondott a klasszikus női szerepekre, helyette szívesebben alakította a szókimondó, nagyszájú, a megalkuvást nem tűrő végzet asszonyát.

Mindeközben Charlie Chaplin csapta neki a szelet, de hiába a vidámparki randevú óriáskerékkel és hot doggal, kapcsolatuk mégsem vált tartóssá. A Gábor Zsazsáról lemondó színészóriás végül keserűen állapította meg: „Túl szép vagy hozzám.”

1947-ben hagyta el második férjét, a milliárdos szállodatulajdonos Conrad Hiltont, és ment hozzá George Sanders színészhez. Sokak egybehangzó véleménye szerint Sanders volt az egyetlen férfi, akit Gábor Zsazsa igazán, teljes szívéből szeretett. Ekkor szülte egyetlen gyermekét, Francescát, aki később színésznő lett, és aki Gábor Zsazsa elmondása szerint azt követően fogant meg, hogy Hilton – még férjeként – megerőszakolta őt. Sanders-szel való viharos kapcsolatának egyik sokkoló pillanata volt, amikor a színész egy vita hevében feleségét ruhájánál fogva lógatta ki az ablakon.

Zsazsa később a rá jellemző szellemességgel jegyezte meg, hogy szerencséjére aznap éppen egy Balenciaga ruhát vett föl, nem pedig valami olcsó szövetet, így a luxusmárka tartós és minőségi szövetének köszönheti életben maradását. 

1952-ben, harmincöt évesen szerepelt először hollywoodi alkotásban, ezt további közel hetven film követte egészen 1996-os visszavonulásig. Leghíresebb filmjei között tartják számon a Moulin Rouge-t, az Első számú közellenéget, A gonosz érintését, vagy az Ég veled, drágám! című alkotást.

Színészi játékát 1958-ban Golden Globe-díjjal jutalmazták (amit a hollywoodi pletykák szerint inkább megkerülhetetlen lényének és kevésbé színészi képességeinek köszönhetett), később csillagot kapott Hollywoodban a Hírességek Sétányán. Gábor Zsazsa évtizedeken keresztül rendszeres vendége volt a leghíresebb amerikai showműsoroknak is: szerepelt többek között Milton Berle, David Frost, Joan Rivers, vagy Johnny Carson nevével fémjelzett televíziós műsorokban, feltűnt számtalan vetélkedőben, szitkomban és sorozatban is. Egy alkalommal David Lettermann vendégeként a Late Night show-ban mesélt a nézőknek Henry Kissingerrel történt vakrandijáról, amelyet nem más, mint Richard Nixon hozott össze számukra.

1. Budapestről az álmok országába
2. A három Grácia Amerikában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye