A 4-6-os semmi Kosztolányi idejéhez képest – ilyenek voltak a villamosok a világháború előtt
2018. október 20. 08:21 Múlt-kor
“Vajon a villamosban ki érhet el többet egy kényelmes ablakülésnél? Tűnődve, szinte elégedetten gondoltam vissza borzasztó tusám egyes mozzanataira, az első rohamra, mellyel birtokba vettem a villamost, a fölhágó szenvedésére, a tornác ökölharcára, a kocsi belsejében levő tűrhetetlen légkörre és szellemre, s szemrehányást tettem magamnak kishitűségem miatt, hogy már-már elcsüggedtem, hogy az utolsó pillanatban majdnem visszatorpantam. Nézegettem kabátom leszakított gombjait, mint harcos a sebeit. Mindenkire rákerül a sor - mondogattam egy bölcs higgadt tapasztalatával -, csak meg kell várni. A jutalmat a földön nem adják könnyen, de végül mégis megkapjuk.”
A galériáért kattintson a képre
Korábban
Kosztolányi Dezső utolsó Esti Kornél-novelláját olvasva méltán érezhetjük úgy, hogy 1932 óta a tömegközlekedés narratívája egy cseppnyit sem változott. A Budapesten, Miskolcon, Debrencenben vagy Szegeden élők bizonyára naponta átélhetik az irodalmi klasszikus cselekményének egyes elemeit, amelyek egészét frappánsan az élet allegóriájaként értelmezhetünk. A pesti Duna-part villamosvonalát 1900. október 20-án adták át, aminek alkalmából nosztalgiázhatunk egy kicsit a második világháború előtti fővárosban egy jó novella és a Fortepan képgyűjteményének segítségével.
Teréz körút, a Nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt, 1887
Deák Ferenc tér, szemben a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút), háttérben a Szent István bazilika, 1904
Krisztina körút, mögötte a Vérmező. Háttérben a nyugati várlejtő, 1905
Abbázia, 1905
Krisztina körút, mögötte a Vérmező. Háttérben a nyugati várlejtő, 1906
Belgrád (Ferenc József) rakpart az Erzsébet híd pesti hídfője felé nézve, jobbra az Irányi utca torkolata, 1907
Szabadság tér, a Magyar Nemzeti Bank (ekkor az Osztrák-Magyar Bank) székháza, 1907
Lánchíd, 1908
Szabadka-Palicsi villamos vasút, 1910
Erzsébet híd felhajtója a pesti hídfőnél, háttérben a Belvárosi templom, 1919
Szabadság tér, Tőzsdepalota, 1923
Szent Gellért tér, Szabadság híd (Ferenc József híd) budai hídfő, 1928
Ferenciek tere (Apponyi tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd, 1929
1931
Astoria kereszteződés a Kossuth Lajos utca felé nézve, 1933
Debrecen, Református Nagytemplom, 1936
1937
Mester utca a Ferenc körút és az Angyal utca között, 1938
Orczy tér, háttérben a Józsefvárosi pályaudvar, 1938
Márton Áron tér, az 59-es villamos végállomása a Farkasréti temető felső bejáratánál, 1939
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2014/ősz
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Megújulva tér vissza a Mezőgazdasági Múzeum Kincsem-kiállítása tegnap
- Jólfésültsége miatt sétálhatott az űrben Alekszej Leonov tegnap
- A vesztes háborúra és megalázó békére válaszul született meg a párizsi kommün tegnap
- Máig nincsenek meg a tettesei minden idők egyik legnagyobb műkincsrablásának tegnap
- Moholy-Nagy László mestere is volt a Tanácsköztársaság híres festője tegnap
- Amikor Bánky Vilma lábai előtt hevert Hollywood és az egész némafilmes világ tegnap
- 300 éven át kereskedhettek a rómaiak Kismarton közelében tegnap
- Vasco da Gama elsüllyedt hajójában volt a világ legrégebbi tengeri csillagórája tegnap
Múlt-kor Digitális Akadémia
