A 19. századi amerikaiak a vámpírokat okolták a tuberkulózisért

Egy ismeretlen ír regényíró világsikere

Valószínű, hogy Bram Stoker 1897-es regényét, a Drakulát is legalább részben a 19. századi amerikai vámpírpánik ihlette.

A regény címét adó több száz éves élőhalott vérszívó többször férkőzik közel kiszemelt áldozataihoz, vérükből táplálkozva egyre jobban legyengítve őket, mígnem haláluk után maguk is vámpírrá változnak. További közös pont, hogy az élők véréből való táplálkozást követően Drakula is megfiatalodni látszik.

Új-Anglia vámpírjai egy fontos dologban azonban különböztek Stoker karakterétől: az itteni emberek hite szerint a természetellenesen épen maradt holttestek (az esetek többségében) nem hagyták el fizikailag sírjukat, sokkal inkább a holttestet megszálló gonosz szellem táplálkozott az élők életerejéből, és tartotta „frissen” a földben nyugvó halottat.

A szellem áldozatai azért az elhunyt családja köréből kerültek ki, mert velük volt erős az illető spirituális kapcsolata.

A vámpírgyanús holtak exhumálásának szokása nagy valószínűséggel a német területekről, vagy Európa még keletebbi részeiről érkező bevándorlók, vélhetően magukat gyógyítóként aposztrofáló kuruzslók révén érkezett Új-Angliába.

Egyes kutatók szerint már a függetlenségi háború (1775-1783) idején a brit koronát szolgáló hesseni zsoldosok magukkal hozhatták a térségbe.

Egy, a connecticuti Wilmington helyi hírlapjának szerkesztőségéhez 1784-ben írt levélben egy városi hivatalnok emel panaszt egy külföldi „sarlatán” ellen. Az illető a levélíró szerint széles körben terjeszti a tuberkulózisban elhunytakkal kapcsolatos rituálék szükségességét, és tanácsára egy férfi már két halott gyermekét is exhumálta.

A kutatás jelenlegi állása szerint mintegy 80 dokumentálható esetben történt a tuberkulózishoz társított hiedelmekből eredő exhumálás Új-Angliában, a szokás legalább 1784-től kitartott egészen 1892-ig.

A fennmaradt források szerint a 19. század során a szokás ráadásul nem csupán elterjedtté, de elfogadottá is vált, nem csupán a lakosság, de gyakran a települések vezetősége, és több esetben még az egyház képviselőinek körében is.

1. Exhumálás és bizarr rítusok
2. Egy ismeretlen ír regényíró világsikere
3. Regionális különbségek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái