5 bizarr természeti katasztrófa

A titokzatos becsapódás

1908. június 30-án, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, 10 megatonna TNT erejével, vagyis a Hirosima pusztulását okozó bomba erejének több százszorosával volt egyenértékű. Az égbolt néhány napon át olyan fényes volt, hogy Ázsia bizonyos területein és Észak-Európában még éjszaka is lehetett olvasni. A katasztrófának csodával határos módon egyetlen halálos áldozata sem volt.

A becsapódás után a legtöbben úgy vélték, egy hatalmas meteorit okozhatta a tragédiát, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak. Leonyid Alekszejevics Kulik orosz geológus először 1921-ben kereste fel a területet, hat évvel később pedig a vezetésével lovakkal és szánokkal érkező kutatócsapat a régióban élő szemtanúk kifaggatása és a terepszemle után megállapította, hogy semmi nyoma sincs felszíni becsapódásnak, a növényzet azonban 40–50 kilométeres körzetben teljes mértékben kipusztult. Számos elmélet látott az esettel kapcsolatban napvilágot, de a legvalószínűbb magyarázat szerint a felrobbant objektum egy üstökös darabja volt. Az üstökös elméletével egy 2006-os moszkvai kongresszuson állt elő Vlagyimir Alekszejev orosz tudós, aki kijelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. Alekszejev elmondta, hogy a tudósok nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló robbanás zajlott le.

1. Az év, amikor nem volt nyár
2. Amikor éjszaka gyertya nélkül is lehetett olvasni  
3. A sáska éve
4. Az éveken át tartó középkori tél
5. A titokzatos becsapódás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”