5 bizarr természeti katasztrófa
2016. január 14. 08:41
Súlyos földrengések, pusztító hurrikánok, hatalmas árvizek, gyilkos aszályok – a természeti katasztrófák mindig is hozzátartoztak az emberiség történetéhez. Bár a tragédiák következményei általában nagyjából előre kalkulálhatóak voltak, néhány esetben előfordult, hogy a természeti csapások váratlan környezeti változásokat idéztek elő.
Korábban
Az év, amikor nem volt nyár
Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörése 1815 áprilisában az indonéz Sumbawa szigetén zajlott le. A Tambora vulkán többnapos tombolása következtében tízezrek haltak meg. A katasztrófa súlyát mutatja, hogy az első kitörés robaját még a mintegy 1200 kilométerre fekvő Batáviában (a mai Jakarta) is észlelték, de a robbanásokat a brit kormányzó először csak ágyúdörgésnek vélte, és még egy hadihajót kiküldött a feltételezett kalózok leverésére. A második nagy kitörés alatt már 40 kilométeres magasságba szökött fel a hamufelhő. Míg a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor 3,54 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, addig a Tambora esetében 110 köbkilométer.
A kataklizma során a levegőbe repülő vulkáni anyag komoly éghajlatváltozást okozott: a sztratoszférában egyfajta láthatatlan, a napsugárzást részben visszaverő felhő keletkezett, és a Föld átlaghőmérséklete mintegy fél fokkal csökkent. A vulkán térségében nem érett be időben a termés, és az indonéz szigetvilágban mintegy 70 ezren haltak meg éhínség és járványok következtében. Az indiai szubkontinensen még ennél is komolyabb pusztítást végeztek a vulkánkitörés által okozott aszályok és árvizek, amelyek a koleravírus egy új törzsének kifejlődését eredményezték, milliók halálát okozva ezzel. A szokatlanul hideg időjárás Amerikát és Európát is elérte. Az öreg kontinens történetébe az 1816-os, éhínségekkel és járványokkal (Magyarországon tífuszjárvány tört ki) tarkított esztendő egyenesen a nyárnélküli évként vonult be. A szokatlanul hideg időjárásnak mindazonáltal bizonyos tekintetben pozitív hatásai is voltak: mivel Mary Shelley nem tudta élvezni a nyári napsütést, így megírta a Frankensteint, és sokan úgy vélik, Karl Draist is a hideg időjárás – pontosabban a motiváció, hogy találjon egy alternatívát a lovakkal történő szállításra – inspirálta a bicikli ősének kifejlesztésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
