3000 évvel ezelőtti hajfestés nyomaira bukkantak régészek Menorcán

Az emberiség története folyamán az élet fontos pontjaihoz kötődő rituálék a társadalmi tendenciák, és ezáltal az adott társadalom kultúrájának katalizátoraként is működtek. A mód, ahogyan a születéseket, házasságokat és halálozásokat közösen feldolgozzuk, nem csak saját napi életünkre, de másokéra is hatással van: ha valami megfelelő mértékben rögzült a kultúránkban, tovább tudjuk adni. A Menorca szigetén talált titokzatos őskori temetkezéseken a kutatók felfedezték az emberi hajfestés legrégebbi ismert nyomait.

A spanyolországi Granadai Egyetem, a németországi Tübingeni Egyetem és az angliai Cambridge-i Egyetem együttműködésében folyó feltárási munkálatok körülbelül száz ember maradványait kerítették eddig elő, amelyek közül többet eddig felfedezetlen temetkezési gyakorlatok szerint helyeztek örök nyugalomra. E gyakorlatok közé tartozik a haj vörösre festése.

A maradványokat a Biniadris nevű barlangban találták, amelyet különféle társadalmak látogattak 3300-2600 évvel ezelőtt. A Granadai Egyetem két régésze, Dr. Eva Alarcón García és Dr. Auxilio Moreno Onorato azt írta: „A vörös hajtincseknek nyilván szimbolikus jelentősége lehetett ezen társadalmi csoportok számára. Tökéletesen voltak levágva, különféle méretű és különféle anyagú (fém, bőr, de még fa is) tartókban elhelyezve, amelyeket aztán a barlang bizonyos pontjain rejtettek el.”

A halottak hajának vörösre festése mellett e társadalom tagjai egész sor temetkezési szertartást gyakoroltak, amelyek tükrözik vallásukat és annak szimbolikáját. A kutatók például azt is megfigyelték, hogy a holttesteket a barlang közepére helyezték, ahol kerámiatöredékekkel rakták körbe őket. Egy részükön a trepanáció, azaz koponyalékelés egy szimbolikus formáját is alkalmazták. Dr. Eva Alarcón García megjegyzi: „Ilyen társadalmi gyakorlatokra nincs precedens az Ibériai-félszigeten, teljesen a Baleár-szigetek sajátosságai. Az eltemetetteket a barlang közepére helyezték és elemek egész sorát alkalmazták a rituálék során, köztük növényi anyagokat (ágakat és törzseket), kerámiaedényeket, amelyek töredezettségük mértékét tekintve fontos szerepet játszhattak, vasoxid érceket (okker), stb.”

A régészcsapat arra is felfigyelt, hogy a holttestek közül több rituális ruházatba volt öltöztetve. Tűket, szövetet és ősi, V-alakban perforált, csontból és vaddisznóagyarból készült gombokat is fedeztek fel a barlangban, közel a halottakhoz. A hajszálak és a szövetminták jelenleg szén-14 izotópos kormeghatározás alatt vannak a Cambridge-i Egyetemen.

„Kétségtelen, hogy a Biniadris-barlangban találtak sok kérdést fognak felvetni és újabb kutatások számára jelölik ki az utat, nem csupán régészeti, de antropológiai szemszögből is. Egyelőre a kutatás fő célja a Biniadris-barlangban rendezett rejtélyes temetkezések talányainak megoldása” – zárják összefoglalójukat a kutatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum