Sorsgyötörte magyar anyák

3000 éves papirusz számol be az első olyan ismert emberről, akit szexuális zaklatással vádoltak

2018. április 17. 12:53 Múlt-kor

Egy Kr. e. 1200-ra datált ókori egyiptomi szöveg többek között megemlít egy Paneb nevű, thébai mesterembert, akit szexuális zaklatással és házasságtöréssel vádoltak meg, állítják a kutatók, akik most újra elővették a 19. század óta ismert papiruszt. A szakértők szerint ez a legrégebbi ismert zaklatásos vád.

Papirusz

A Papyrus Salt 124 néven ismert, 3000 éves egyiptomi szöveg állítása szerint a Paneb nevű thébai férfi a királyi sírokat építő mesteremberek közösségének vezetője volt. Egy társának elege lett főnöke túlkapásaiból, amelyek nem csupán az igencsak könnyen történő megvesztegethetőségében (valamint a vesztegetésekre irányuló képességében és affinitásában), hanem az erkölcstelen viselkedésében is tetten érhető volt, így a fáraó főhivatalnokához fordult.

Paneb története nem új, ugyanis a szöveget már a 19. század óta ismerjük, köszönhetően Henry Salt egyiptológusnak, aki felfedezte. Jaroslav Cerny 1929-es angol nyelvű fordítása révén bárki megismerhette Paneb állítólagos bűntetteit, amelyek révén igencsak ismerté vált a kutatók körében. A papirusz szerzője, Amennakht fő vádja az volt, hogy Paneb egyszerűen lefizette a megfelelő embert, hogy elfoglalhassa a magas társadalmi presztízzsel is járó pozíciót, pedig az – a szerző szerint – az ő jogos öröksége volt.

Mindez azonban nem volt elég, a szöveg folytatta a vádpontok felsorolását: szexuális zaklatás és házasságtörés. Az egyiptomi szöveg több helyen is kétértelműen fogalmaz, így csak a mostani újrafordítás és újraértelmezés következtében döbbentek rá a kutatók, hogy valójában az írott történelem legrégebbi zaklatásos vádjával állnak szemben. Az újrafordított szöveg egyik állítása egy nemi erőszakról igencsak világosan fogalmaz: Amennakht azzal vádolja a főfelügyelőt, hogy egy Yemenwaw nevű nő ruháit lerángatta, mielőtt „a fal tetejére dobva erőszakot követett el rajta”.

Egy másik helyen Amennakht megemlíti Paneb saját fia, Aapehty vallomását, amely során eskü alatt vallott apja bujálkodásairól, amelynek egyikében egyébként ő maga is részt vett. Cerny 1929-es fordításában a bujálkodás szó helyett a züllöttség kifejezés szerepel, ami nem éppen egzakt szóhasználat. Rowland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa az Independentnek kifejtette, az egyiptomiak a házasságtörést erkölcsileg maximálisan elítélendőnek tartották. „Egy férjezett asszonnyal ágyba bújni – attól függetlenül, hogy beleegyezet vagy sem – tiltott dolog volt, az a tény pedig, hogy erőszakkal ejtett rajta sebet, csak még rosszabbá tette a bűnt” – magyarázta.

A kutató szerint Panebet minden bizonnyal halálra ítélték, ám valószínűleg azért, mert elemelt némi építőanyagot a királyi sírokból, ami még súlyosabb büntetés volt az előbb említettnél. „Nem lehetünk benne biztosak, hogy akkoriban a szexuális túlkapások szükségszerűen halálos véteknek számítottak, ám lopni a fáraótól már egyértelműen vért követelt” – tette hozzá Enmarch.

Címkék
2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!