300 éve lépett török földre II. Rákóczi Ferenc
2017. október 11. 17:03 MTI
Kétnapos ünnepi programsorozattal emlékeznek szerdán és csütörtökön az isztambuli magyarok II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem török földre lépésének 300. évfordulójára. A szimpózium témái között szerepel II. Rákóczi Ferenc közép-európai személyisége, történeti jelentősége.
Korábban
A rendezvényt, amely része Magyarország V4-es elnöksége isztambuli programsorozatának, Magyarország isztambuli főkonzulátusa és az Isztambuli Magyar Intézet szervezi. Az ünnepi programot szerdán Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitja meg, aki a Rákóczi 300 című nemzetközi tudományos konferencián mond beszédet. A szimpózium témái között szerepel II. Rákóczi Ferenc közép-európai személyisége, történeti jelentősége, valamint a V4-es együttműködés jelene és jövője. Az előadók a visegrádi országokból, illetve Törökországból érkeznek.
A program csütörtökön rodostói (tekirdagi) kirándulással, továbbá az ottani Rákóczi Múzeum meglátogatásával folytatódik. A résztvevőket később a helyi török-magyar baráti társaság, valamint a város polgármestere várja ebédre. A nap végén az isztambuli Szent Benedek-templomban emlékmisét celebrál Ruben Tierrablanca Gonzalez isztambuli, illetve Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. A programokon a konferencia résztvevői mellett részt vesznek a V4-es országok diplomácia testületének tagjai, továbbá a Rákóczi Szövetség 18 fős delegációja is.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukását követően száműzetésbe kényszerült. Az éveken át Lengyelországban és Franciaországban bujdosó fejedelmet 1717-ben végül III. Ahmed oszmán szultán fogadta be és helyezte el kíséretével együtt először Isztambulban, majd 1720-tól Rodostóban, ahol Rákóczi egészen 1735-ben bekövetkezett haláláig élt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.