"Élt ötvenhét évet, dolgozott egy évszázadnyit"
2014. szeptember 23. 17:14
"A trianoni békeszerződés által szétszaggatott hazájában szellemi erőkkel pótolja azt a veszteséget, amelyet területében és lakosságszámában szenvedett Magyarország." (Friedrich Schmidt-Ott)
Korábban
Nehezen lehetne tömörebben összefoglalni a Trianon után csonkán maradt ország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látó "kultuszminiszter", Klebelsberg Kuno (1875-1932) ars poeticáját, mint amit az Ujváry Gábor történész és Vertel Beatrix tervező grafikus által szerkesztett, a napokban megjelent Kultúra nélkül nincs Magyarország című kötetben olvasható idézet állít.
Klebelsberg Kunónak - 1922 júniusától 1931 augusztusáig mint vallás- és közoktatásügyi miniszter - konzervatív reformjaival egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtése és hatalomra juttatása volt a célja. Ahogy Ujváry Gábor fogalmaz a kötet előszavában, Klebelsberg a 20. századi magyar konzervatív hagyomány egyik legjelesebb képviselője volt, aki egész életében a "megőrizve megreformálni" gondolatát, a tradíciók és a modernitás szerves összekapcsolásának az eszméjét hirdette, sőt részben meg is valósította.
Felismerte, hogy a tehetséges vezetők megtalálásában és kiválasztásában a középiskoláknak van meghatározó szerepük. A vezető- és posztgraduális képzés céljából hozta létre Nyugat-Európában a Collegium Hungaricumok hálózatát, s Magyarországon először ő dolgozott ki tudománypolitikai koncepciót. Nagy hangsúlyt helyezett az Erzsébet Tudományegyetem, a Ferenc József Tudományegyetem, valamint a debreceni Tisza István Tudományegyetem fejlesztésére. Felépíttetett 21 klinikát és három főiskolát - a testnevelésit Budapesten, a szegedit és a soproni erdészetit -, valamint a Tihanyi Biológiai Intézetet.
Kultuszminisztersége idején zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja. Óriási népiskola-építési programot indított el az Alföldön, három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást építtetett, de 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat és 500 óvodát is felállíttatott. Ezzel párhuzamosan került sor a polgári iskolák és a középiskolák reformjára, a középiskolák tananyagának korszerűsítésére, a tankötelezettséget 16 éves korra emelte. Nagy hangsúlyt helyezett a népegészségügyre, feladatául tűzte a gyermekhalandóság csökkentését és a gyermekbetegségek elleni harcot.
Fontos és elgondolkodtató megállapítás, hogy a szerző szerint a hetvenes évektől kezdődő "újrafelfedezésnek" köszönhetően Klebelsberg azon kevés, államférfiúi erényeket felmutató 20. századi politikusok közé emelkedett, akiket ma a bal-és jobboldal egyaránt elfogad és tisztel, ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a személye körüli túlzások következtében megmerevedett példaképpé vált, ami ugyanúgy nem kedvez a reális megítélésének.
Ami a reális megítélést illeti, a kötet egyszerre többre és kevesebbre is vállalkozik. Annyiban többre, hogy a Klebelsberg életét és miniszterségét éves bontásban szemléltető, páratlanul gazdagon illusztrált, eddig nem látott képeket felvonultató album magára a megörökített eseményekhez kapcsolódó idézetekre támaszkodik, így kommentárok, (bele)magyarázások nélkül, sok helyen első szám első személyben ismerhetjük meg a nagy formátumú politikus munkásságát, ugyanakkor a kötet elején található, meglehetősen rövidre sikeredett, a történelmi hátteret épphogy felvillantó előszó némi hiányérzetet kelthet az olvasóban.
Ujváry Gábor-Vertel Beatrix. Kultúra nélkül nincs Magyarország. Árgyélus Kiadó, Budapest, 2014. 192. oldal, 5990 forint.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap