T4: az első iparszerű náci tömeggyilkosság

Évtizedekig tabu maradt

A T4 művelet volt az első iparszerű náci tömeggyilkosság. A náci birodalomban, illetve a megszállt területeken nagyjából 300 ezer gyereket, nőt és férfit gyilkoltak meg 1939 végétől 1941 őszéig, majd az akció leállítása után kezdődött úgynevezett decentralizált eutanázia során. A műveletben szerzett tapasztalatokat felhasználták a holokausztban.

A T4 művelet (Aktion T4) felelősei: Philipp Bouhler és Karl Brandt

Az akció első szakaszában adatbázist állítottak össze a birodalom területén működő egészségügyi intézményekben kezelt fogyatékkal élőkről és lelki, szellemi betegségségben szenvedőkről. Az intézményekhez kiküldött űrlapokon a kórtörténet mellett azt is rögzítették, hogy a kezelőorvos miként vélekedik a páciens munkaképességéről és állapota várható alakulásáról. A központban aztán annak alapján osztályozták a pácienseket, hogy van-e esélyük a gyógyulásra, tudnak-e dolgozni és milyen költségekkel jár a kezelésük, ellátásuk.

A gyógyulásra esélytelennek, munkára alkalmatlannak vagy a társadalom erőforrásait túlzott mértékben megterhelőnek minősített személyek űrlapján egy piros színű mínusz jellel jelezték, hogy ki kell végezni őket. A mínusszal jelölteket a tömeges emberölés céljára átalakított hat intézmény valamelyikébe szállították, ahol rendszerint gázkamrában, szén-monoxid mérgezéssel végeztek velük, és a holttesteket elhamvasztották.

Az elgázosításra jelöltek nagyjából egy százaléka menekült meg, az akció vezetői rendszerint a korábbi érdemekre - például az első világháborúban szerzett kitüntetésekre - tekintettel adtak kegyelmet. A zsidó származásúaknak viszont nem volt esélyük a túlélésre, a T4 művelet ennyiben a holokauszthoz vezető folyamatok részeként is értelmezhető.

Az akciót titokban hajtották végre, a halál okáról, az elhalálozás helyéről hamis adatokat közöltek a hozzátartozókkal. Sok családban viszont gyanút fogtak, kutatni kezdtek, panaszt emeltek a hatóságoknál, és lassan számottevő tiltakozó mozgalom alakult ki, amelyben egyházak is részt vettek. A társadalmi nyomás hatására 1941-ben leállították a központilag szervezett, iparszerű gyilkosságokat, de továbbra is tízezreket öltek meg az ellátó intézményekben, többnyire alultáplálással vagy gyógyszer-túladagolással - emelte ki az emlékhely projekt hátterét bemutató berlini sajtótájékoztatón Gerrit Hohendorf történész, a T4 művelet történetének feltárásával megbízott kutatócsoport vezetője.

Kiemelte, hogy a T4 áldozatai a nácizmus áldozatainak különböző csoportjai közül az "elfeledett áldozatok" közé tartoznak. A második világháború után az elkövetők felelősségre vonása rendszerint nem történt meg, csupán 30-35 ítélet született az eutanáziával kapcsolatos perekben, és 1949-től senkit nem marasztaltak el az ilyen ügyekben. A túlélők, hozzátartozók kárpótlása elmaradt, a német pszichológusok, pszichiáterek, ideggyógyászok körében pedig évtizedekig tabunak számított a náci eutanázia. A Német Pszichiátriai, Pszichoterápiás és Ideggyógyászati Társaság (DGPPN) csak 2010-ben vállalta a felelősséget és kért bocsánatot a történtekért.

A téma társadalmi nyomásra, "alulról jövő" kezdeményezések révén került a köztudatba, ezek eredménye a Bundestag 2011-es határozata az emlék- és információs hely létrehozásáról - mutatott rá Gerrit Hohendorf, hangsúlyozva, hogy a diskurzus nem ér véget az avató ünnepséggel. A legfőbb fórum a http://gedenkort-t4.eu címen működik, amelyen számos anyag magyarul is elérhető.

1. Emlékmű az áldozatoknak
2. Évtizedekig tabu maradt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"