Ezzel védekeztek 2000 éve a szemmel verés ellen
2014. augusztus 18. 08:59
Szudánban a Nílus mentén egy kétezer éves temetőt tártak fel, amely több tucatnyi föld alatti sírt rejtett. Az emberi maradványok mellett a kutatócsapat több olyan sírleletet is felfedezett, amelyeknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy az elhunytak túlvilági életét segítse. Ilyen "segítség" volt például egy korsó ciroksör, egy ezüstgyűrű vagy egy étkezési tálca, míg az egyik legérdekesebb lelet egy díszített fajansz doboz volt, amely az egyiptomiak és a kusiták által "udjat" szemnek nevezett motívummal volt díszítve. A régészek szerint a két szem a szemmel verés ellen védett.
Korábban
A helybéliek véletlenül, egy árok ásása közben fedezték fel a szudáni Dangeil melletti lelőhelyet még 2002-ben. A föld alatti sírokban több tucat igen értékes leletet találtak: többek között egy istenképpel díszített ezüstgyűrűt, valamint két nagy szemmel díszített ládikát is a felszínre hoztak a régészek, akik az utóbbiról úgy vélik, a szemmel verés ellen nyújthatott védelmet a tulajdonosának.
Föld alatti sírok
A vizsgálatok szerint a temető abból az időszakból való, amikor a Kusita Királyság virágkorát élte Szudánban. A hatalmas területre kiterjedő, Meroe központú államalakulat északi határai egészen a rómaiak uralta Egyiptomig értek. A kusiták jellegzetes alakú, az egyiptomiaknál jóval hegyesebb piramisokat építettek végső nyughelyeikként, azonban ebben a temetőben nem voltak felszíni építmények, a sírok a föld alá nyúltak.
"Habár már 12 éve dolgozunk a területen, míg most sem tudjuk, meddig terjednek a temető határai" - mondta Mahmud Suliman Bashir régész, a szudáni Régiségek és Múzeumok Nemzeti Testületének (NCAM) munkatársa a LiveScience-nek. A NCAM kutatói a British Museummal karöltve dolgoznak a temető feltárásán, a szakértőgárda már egy online elérhető könyvet is megjelentetett az évtizedes munkáról. "A kusiták temetkezési szokásai alapján arra lehet következtetni, hogy a túlvilági életben való hit igen erős volt náluk" - mondta Julie Anderson, a British Museum kutatója, a könyv szerzője.
Az ezüstgyűrű
A kutatócsapat több olyan sírleletet is felfedezett, amelyeknek kifejezetten az volt a céljuk, hogy az elhunytak túlvilági életét segítse. Több sírban is találtak például nagyobb méretű korsókat, amelyek cirokból készült sört tartalmaztak. Az egyik elhunyt mellett egy szarvasagancsos istenséggel díszített ezüstgyűrű hevert, amelyen a szakemberek szerint a kusita művészetben gyakran kosfejjel ábrázolt Ámon látható. Ámon közeli templomának építése, valamint a dangeili temető használata egyébként ugyanarra az időszakra tehető.
Kétezer éves korsók, bennük valaha ciroksör volt
A gyűrűt valószínűleg egy hivatalnok hordhatta, akinek a kerámiaedények lepecsételése volt az egyik feladata, magyarázta Bashir, hozzátéve, hogy igen ritkák az ezüstből készült gyűrűk. Az egyik legérdekesebb lelet egy díszített fajansz doboz volt, amely az egyiptomiak és a kusiták által "udjat" szemnek nevezett motívummal volt díszítve. A régészek szerint a két szem a szemmel verés ellen védett.
A praktikus kusita tálka
Az egyik sírban a kutatók egy étkezéseknél használatos tálkát is találtak, amelyre hétféle ételt helyezhettek el. "Ez a kollekció igen egyedinek számít, sehol máshol nem találkoztunk még ilyennel, minden bizonnyal élelem felszolgálására használhatták" - mondta Bashir.
Az örök álmát alvó íjász
Egy másik sírban valószínűleg egy íjász nyugodhatott, ugyanis nyílhegyeket találtak mellette, hüvelykujján pedig egy kőből készült gyűrűt viselt, amely az íj húrjának kihúzásában segítette. A kusitáknál az íjászok igen fontos szerepet töltöttek be a társadalomban, a király, valamint a királynő mellett ők hordhattak csak kőgyűrűt. Jelentőségét mutatja, hogy Apedemakot, a háború oroszlánfejű istenét gyakran íjászként ábrázolták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20