7 végzetes pillanat

Elsüllyedt város után kutat a napenergia hajtotta szuperhajó

2014. augusztus 8. 15:15

Víz alatti régészeti misszióra indul Görögország partjainál a világ legnagyobb, napenergia hajtotta hajója, amely Európa egyik legkorábbi településének maradványait tervezi feltárni.


Svájci és görög tudósok Európa egyik legrégebbi, ma már a tenger szintje alá került lakott településének nyomait keresik a Peloponnészoszi-félszigettől keletre. A PlanetSolar múlt hét hétfőn haladt át a Jón-tengert az Égei-tengerrel összekötő Korinthoszi-csatornán, s kedden érkezett meg Pireusz kikötőjébe.

A Terra Submersa elnevezésű nagyszabású projekt augusztus 11-én veszi kezdetét. Az expedíció a neuchâteli régészeti múzeum, a Laténium, a Genfi Egyetem, a görögországi ESAG és a HCMR (Hellenic Centre for Marine Research, Görög Tengerkutatási Központ) közös szervezésében valósul meg. A svájci zászló alatt hajózó PlanetSolar a Görög Tengerkutatási Központ hajójával együtt geofizikai méréseket is végez, míg a régészek a víz alatti feltáráson dolgoznak. A misszió a tervek szerint 12 napig fog tartani.

A 35 méter hosszú, 95 tonnás PlanetSolart 825 modullal látták el, ezek 38 ezer úgynevezett fotovoltaikus - a napenergiát elektromossá alakító - elemet tartalmaznak, amelyek 537 négyzetméteren oszlanak el, ennek kapacitása 100 kW. A tengerjáró maximális sebessége óránként 14 csomó (26 kilométer/óra). A "szuperhajót" az aucklandi LOMOcean Design tervezte, és a kieli Knierim Yachtbauban építették meg 15 millió euróból 2010-ben. A Turanor PlanetSolar 2012-ben azzal írta be nevét a Rekordok Könyvébe, hogy ez volt az első napenergiával működő hajó, amely - bő másfél év alatt - körbeutazta a világot.

A katamarán 31 méter mélyre merül, hogy az ismert régészeti lelőhely, a Franchthi-barlang melletti Kilada öbölnél elsüllyedt település első, neolitikum kori nyomait feltárja - mondta el Julien Beck, a Genfi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.

"A barlangot folyamatosan lakták körülbelül 35 ezer éven keresztül az őskőkortól az újkőkorig, és jó okunk van feltételezni, hogy a neolitikum vége felé lakói valahol a közelben, ma már víz alá került vidéken telepedtek meg. Ha ezt megtaláljuk, Görögország és Európa egyik, ha nem a legősibb települését tárjuk fel" - magyarázta Beck.

A Franchthi-barlangnál talált bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az Égei-tengeren már 15 ezer éve is hajózhattak. Beck szerint az itt megtelepedett, földműveléssel foglalkozó közösség tagjai Keletről érkezhettek, ami azt jelentheti, hogy Európa első földművesei mégsem Északnyugat-Görögországon és Bulgárián keresztül jöttek a kontinensre.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!