Elhunyt Fodor Sándor orientalista

Fodor Sándor búcsúztatása augusztus 30-án 17 órakor lesz a Gazdagréti Református Templomban, a tudóst szűk családi és baráti körben szeptember 6-án helyezik örök nyugalomra.

Fodor Sándor 1941. november 6-án született Budapesten. Az ELTE BTK arab-történelem szakán 1965-ben végzett, majd az intézmény arab tanszékének munkatársa, egyetemi tanára lett. Arab nyelvet, arab irodalmat, arab történelmet, iszlámot, arab varázslást és héber nyelvet oktatott. Az 1993-ban akkreditált arabisztikai doktori iskola, majd a Nyelvtudományi Doktori Iskolába integrált arabisztikai program vezetőjeként tevékenykedett.

Az egyetemi doktori címet 1968-ban, a nyelvtudományok kandidátusa címet 1980-ban szerezte meg Az arab piramislegendák című értekezésével. Kutatási területe volt az iszlám és a népvallás a Közel-Keleten, különös tekintettel Egyiptomra, valamint a muszlim, keresztény, zsidó népvallás közös vonásaira és tárgyi emlékeire.

Fodor Sándor 1990 és 1992 között a BTK dékánhelyettese, majd 2000-től 2001-ig dékánja volt. Emellett dolgozott a Sémi Filológiai és Arab Tanszék vezetőjeként, az Orientalisztikai Intézet igazgatójaként, a Kőrösi Csoma Társaság alelnökeként, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának tagjaként, az Egyiptomi Nyelvi Akadémia külső tagjaként és a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság elnökeként is.

Az egyik legmagasabb egyiptomi kitüntetést, a Művészeti és Tudományi Érdemrendet 2005-ben Hoszni Mubarak egyiptomi elnöktől vehette át több évtizedes tudományos munkájáért, az arab kultúra, az iszlám civilizáció és vallás európai megismertetéséért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?