Kérdések és válaszok a nagy háborúról

Bombáztak-e az első világháborúban?

Fegyveres konfliktusban először 1911-ben, a Líbiában folyó olasz-török háború idején dobtak le bombát repülőgépről, így a nagy háborúban is birtokba vehették a hadviselő felek a levegőt, ahonnan könnyű célpontnak bizonyult az alattuk lévő ellenség. Ennek hatása nem mérhető a több mint 20 évvel később zajló második világégéshez, ahol például csak Berlin városára 79 ezer tonna bombát dobtak le.

Kezdetben a németek a Zeppelin-léghajókat vetették be 1914 nyarán, amelyek 800 kilogrammnyi bombával szórták meg Antwerpent. A magasan szálló légi jármű felderítésre kevésbé volt alkalmas - nagy teste és lassúsága miatt könnyű célpontnak számított volna, ha a földközelben közlekedik - így inkább bombavetésre alkalmazták. Később London és Párizs bombázásánál is igénybe vették a léghajókat. Védekezésül több helyen áramszünetet rendeltek el annak érdekében, hogy a zeppelinek pilótái nehezebben tudják bemérni a célt.

1917-től már főként bombázó repülőgépekkel jelentek meg a németek a brit fővárosa felett, június 17-én például162 londoni vesztette életét, 594 pedig megsebesült egy bevetés során. 1918-ra a légi háború komolyabb méreteket öltött, s gyakori volt a németországi ipari üzemek felett a brit repülő látványa, Párizst pedig folyamatosan támadták a német gépek.

A repülők rövid időn belül már egymással is légi harcot vívtak, a pilóták - akik csekély számuk okán gyakran ismerték egymást - eleinte revolverrel vagy karabéllyal lövöldöztek egymásra. Később egy francia pilóta - Roland Garros - döntött úgy, hogy gépét gépfegyverrel szereli fel, amelyet aztán átvett, és tökéletesített a másik oldal is.

1. Hol harcoltak magyar katonák?
2. Bombáztak-e az első világháborúban?
3. Milyen volt az Európába érkező amerikai hadsereg?
4. Tényleg Magyarországgal bántak a legkíméletlenebbül a békekötéskor?
5. Hogyan működött a jegyrendszer Magyarországon?
6. Milyen módszerekkel dolgoztak a kémek a nagy háborúban?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek