225 éve jelent meg a Mindenes Gyűjtemény

A lapot alapító Péczeli József 1750-ben született Putnokon. A debreceni református kollégiumban, majd 1778 és 1782 között Lipcsében, Jénában, majd Bernben és Genfben, végül Utrechtben tanult. 1783-ban szentelték lelkésszé, s még abban az évben meghívta a komáromi evangélikus gyülekezet, amelynek 1792-ben bekövetkezett haláláig lelkésze maradt. (II. József türelmi rendelete két évvel korábban tette szabadabbá a protestánsok vallásgyakorlását.)

Péczeli fontos szerepet játszik a magyar költő mese történetében, Haszonnal mulattató mesék címmel 1788-ban adta ki Ezópusz és Lafontaine fabuláinak magyarítását. Az eredeti műveket nem csak magyarította, de át is költötte, politikai mondanivalót csempészett beléjük, dicsérve a szabadságot, a dicső magyar múltat. Költeményeit és szomorújátékait is a haza felvirágoztatásának gondolata vezérelte, a nemzeti nyelv ügyét mindennél előbbre valónak tartotta. Emellett úgy vélekedett, hogy a nemzet gyarapodásához és felemelkedéséhez szükséges az enciklopédikus tudás terjesztése.

E cél érdekében 1789-re érlelődött meg benne a folyóirat alapításának gondolata. Az első szám 1789. július 1-jén, Szent Jakab havának első napján jelent meg, és a beköszöntő így szólt az olvasókhoz: "Sok jó Hazafijaknak kérésekre ... megindítjuk e' Gyüjteményünket, még pedig ez után minden Héten kétszer egy-egy árkust küldünk öt R. forint előfizetésért, mellyeket az ezt ólvasni kívánó Érdemes Hazafijak minden bátorsággal fel-küldhetnek frankón (bérmentesen) akár hozzánk akár a' Komáromi Postamester Úrhoz." Péczeli megígérte, hogy ha az előfizetők száma eléri a 900-1000 lelket, évi ezer tallért ajánl fel egy nyelvművelő társaság létrehozására.

Nem így történt. A megrendelők száma egy év múlva, 1790-ben is csak 137 fő volt, közülük is 40 helyi, komáromi illetőségű. A sikertelenség okát a sajtótörténészek a Mindenes Gyűjtemény célközönségében látják. Péczeli a hasznos, tudományos ismereteket azok körében akarta terjeszteni, akik e tekintetben pallérozásra szorultak, azaz a kis- és középnemeseket, valamint a női olvasókat szerette volna előfizetőnek megnyerni. Az említetteket azonban egyáltalán nem vetette fel a pénz.

A Mindenes Gyűjtemény eleinte egy héten kétszer, hétfőn és csütörtökön jelent meg, a benne közölt írások "tudós" tartalma miatt inkább tekinthető folyóiratnak, mintsem politikai újságnak. A közreadott szövegekre az akkoriban világhódító útjukra induló demokratikus eszmék, a nép felvilágosításának gondolata és egyfajta nemesi reformizmus nyomta rá a bélyegét - nem véletlen, hogy a szerkesztőknek a Helytartótanáccsal, a cenzúrával is meggyűlt a bajuk.

Az anyagi és terjesztési gondok miatt a Mindenes Gyűjtemény 1790 végétől folyóiratként nem jelent meg többé, 1791-ben és 1792-ben évkönyv formájában még kiadták, de Péczeli József 1792. december 4-én, negyvenkét éves korában bekövetkezett halálával végleg megszűnt. Nevét utca viseli Komáromban, szülővárosában, Putnokon a Mindenes Gyűjtemény megindulásának centenáriumán avatták fel emléktábláját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"