Megtalálták a legkorábbi emberi ürüléket
2014. június 27. 08:56
50 ezer éves emberi fekáliát találtak a spanyolországi El Saltban. A megkövesedett lelet arról árulkodik, hogy a neandervölgyi embernek változatos, növényekben gazdag étrendje volt.
Korábban
A neandervölgyi ember a Homo sapiens legközelebbi kihalt rokona, 200-240 ezer éve jelent meg és körülbelül 28-40 ezer évvel ezelőtt tűnt el a Föld színéről. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel egy időben és helyen, majd ezt követően - máig tisztázatlan okokból - kihalt. Az utóbbi időben számos elméletet cáfoltak meg vele kapcsolatban, így kiderült, hogy ismerte és használta a tüzet, eltemette halottait és tisztán tartotta otthonát.
A neandervölgyi ősembert sokáig főként húsfogyasztónak gondolták, ám az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett egyik 2010-es tanulmányban kutatók arról írtak, hogy eleink bizonyíthatóan datolyapálmát, hüvelyes növényeket és fűmagot is fogyasztottak.
A spanyolországi Alicanténál található El Salt-i lelőhelyen előkerült 50 ezer éves, megkövesedett emberi ürülékben legutóbb jelentős mennyiségű növényi anyagot mutattak ki a szakemberek. A Massachusettsi Műszaki Egyetem és a La Laguna-i Egyetem munkatársai olyan biológiai jelzőanyagokat - markereket - kerestek a maradványokban, amelyekből az elfogyasztott táplálék eredetére lehet következtetni - írják a PNAS június 25-i számában megjelent tanulmányukban.
Mindegyik minta megerősítette azt a régóta köztudott tényt, hogy a neandervölgyi húsevő volt. Erre utal a koprosztanol - a koleszterin lebontása során keletkező lipid - jelenléte. Ám a kutatók két mintában a fitoszterolok - koleszterinhez hasonló növényi eredetű vegyületek - lebontásából származó kémiai komponenst is találtak. Ainara Sistiaga, a La Laguna-i Egyetem végzős hallgatója szerint a kutatás megállapításai egyáltalán nem meglepőek, mondván, a neandervölgyiek főemlősök, a legtöbb főemlős pedig húsevő.
"Nem tudjuk megmondani, hogy pontosan milyen zöldségeket ettek. Néhány kutató szerint gumókhoz, bogyókhoz és diófélékhez jutottak hozzá" - fogalmazott Sistiaga. Más szakemberek szkeptikusak azt illetően, hogy a fosszilizált ürülék valóban a neandervölgyi emberé, szerintük a tanulmány szerzői túl gyorsan kizárták annak a lehetőségét, hogy a lelet medvéé, vaddisznóé vagy más húsevőé lenne. Hervé Bocherens, a Tübingeni Egyetem kutatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ürüléket a tűzhöz túl közel találták meg, így szerinte azt valószínűleg egy medve "hagyhatta hátra".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Mit csinált Krisztus Márta és Mária házában?
- Jézus Krisztus három megjelenését ünnepli a kereszténység vízkeresztkor
- Számos módszerrel igyekeztek kiszámolni Jézus születésének valódi időpontját
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap