10 tény a trianoni békeszerződésről

1. 94 éve, 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést.

2. Magyarországon már kevéssel a háború befejezése előtt megkezdték a felkészülést a békekonferenciára. A magyar anyag összeállításával, az azzal kapcsolatos munka megszervezésével 1918 őszén a külügyminisztérium a későbbi miniszterelnököt, a Földrajzi Társaság főtitkárát, gróf Teleki Pált bízta meg.

3. Ennek legismertebb darabja a magyarság etnikai viszonyait bemutató "vörös térkép", amely a nemzetiségek szerinti népességeloszlást a világon elsőként a népsűrűség figyelembe vételével ábrázolta.

4. Ugyan a béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség tagjaként érkező gróf Apponyi Albert által három nyelven elmondott híres "védőbeszéd" állítólag meghatottságot váltott ki a konferencia résztvevőiből, érveit már nem vették figyelembe a döntéshozók.

5. A szerződés következtében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

6. A békediktátumot Simonyi-Semadam Sándor kormányának nevében a francia hangzású neve miatt a feladatra „alkalmassá” vált Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá. A tiltakozás jeleként Benárd állva látta el kézjegyével a szerződést.

7. Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar békeszerződést is Neully-ben írják majd alá, a Trianon-palotát csak 1920. május végén említette meg a francia külügyminisztérium a párizsi magyar képviselet vezetőjének.

8. Bár egyes helyeken a Kis Trianon-palota szerepel az aláírás helyszíneként, a mértékadó szakmunkák - a korabeli tudósításokkal egyetemben - javarészt egyetértenek abban, hogy a békediktátumot a Nagy Trianon-palotában, az 57 méter hosszú, 7 méter széles Galérie des Cotelle-ben szignózták.

9. A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.

10. A szerződés aláírása után röviddel néhány kisebb módosításra került sor: így került vissza 1921-ben népszavazás útján Sopron és környéke, fegyveres úton Kerca és Szomoróc, vagy éppen egy magyar orvosnak köszönhetően Somoskő és Somoskőújfalu.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?