2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Véletlenek sorozata okozta a szarajevói merényletet

2014. június 18. 18:04

Az elővigyázatlan trónörökös

A trónörököst többen óvatosságra intették, illetve figyelmeztették, hogy a lakosság egy része ellenséges érzületet táplál az Osztrák-Magyar Monarchia és annak vezetői iránt. Még a katonai szemlét követően, a szarajevói látogatás előtti estén is lezajlott egy kisebb vita a trónörökös környezetében. A Szarajevóval szomszédos Ilidža fürdőhelyen vacsora közben, ahol elszállásolták a trónörököst és kíséretét, Rumerskirch báró, a főudvarmester a feszült légkör miatt a nyilvános szarajevói vizitálás lemondását javasolta. A főherceg szárnysegédje viszont arra hivatkozott, hogy ez sértené a kormányzó Potiorek táborszernagyot és a helyi vezetőket, sőt politikai megfutamodásnak látszana - végül ez az álláspont győzött.

Ráadásul a trónörökös elutasította azokat a szigorú biztonsági intézkedéseket is, amelyek Ferenc József 1910-es szarajevói látogatását jellemezték. Akkor olyan kettős katonai sorfal védte az uralkodó útvonalát, amin még egy veréb sem juthatott át, ahogy a helybeliek mondták, és ki volt zárva, hogy bárki megközelítse az uralkodót. A trónörökös, bár tisztában volt a veszéllyel, a saját feje után ment, s megtiltotta, hogy kordonnal védjék. Nem akarta, hogy távol tartsák a néptől, s kerülni akarta a feltűnő intézkedéseket. Büszkén, trónörököshöz méltón akart bevonulni, feleségének, Zsófia hercegnőnek is imponálva, akit a bécsi udvarban lenéztek származása miatt.

Bár legalább 120 helyi rendőr vigyázta a város nyugalmát, és számos detektív figyelte a fejleményeket szétszóródva a városban, felkészült merénylők számára kedvező volt a terep, főként azért, mert a helyi sajtó közölte a főherceg pontos szarajevói programját. A látogatást szervező táborszernagy és környezete nemcsak óvatlan volt, egyenesen baklövést követett el azzal, hogy nem változtatott a kiszivárgott programon.

Az előző napok esőzése után, ami a katonákat eláztatta a hadgyakorlaton, június 28-án napfényes vasárnapra ébredt a város, amelynek állomásán Potiorek kormányzó díszőrséggel fogadta a főherceget, Zsófia hercegnőt és a kíséretet, majd a közeli kaszárnya meglátogatása után, 10 óra után indult el a hat járműből álló gépkocsioszlop a városháza felé, a zászlókkal és virágokkal feldíszített útvonalon. Az első kocsiban négy rendőrtiszt ült, a másodikban a város polgármestere, a muszlim Fehim Čurčić effendi, mellette a város rendőrfőnöke, a harmadikban a trónörökös és felesége, valamint szemben velük, a lehajtott ülésen Potiorek.

A menetet a várost átszelő folyócska, a Miljacka mentén, az Appel rakparton haladt. Ekkor, Kritzler Lajos detektív elmondása szerint tőle alig 300 méterre következett az első merényletkísérlet. Negyed 11 körül egy fiatalember lapos, szögletes tárgyat dobott a trónörökös felé, ami az autó hátrahajtott tetőponyvájára, onnan az úttestre esett, majd a mögöttük kb. 40 méterrel haladó negyedik kocsi alá kerülve robbant fel, megsebesítve a kocsiban ülő Potiorek szárnysegédjét, Merizzi alezredest, egy másik tisztet és még vagy húsz közelben tartózkodó nézőt. A főherceg és párja sértetlen maradt. Rövid megállás után folytatták útjukat, most már gyorsabb ütemben, a városházára.

Az incidens az ünnepi hangulatot elrontotta. A városházi fogadáson fél 11 körül a trónörökös a polgármester beszédét megszakítva felháborodásának adott hangot amiatt, hogy bombával fogadták, és a helyi vezetőket hibáztatta. A főudvarmester, aki már az előző este sem pártolta a látogatást, most a további program lefújását és az azonnali távozást javasolta a főhercegnek, aki viszont nem kevés iróniával megkérdezte Potioreket, hogy várhatók-e még további bombák? A táborszernagy igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, bizonygatva, hogy Szarajevóban nem nyüzsögnek a terroristák.

Mint később kiderült, a bombának vélt robbanószerkezet valójában átalakított szerb kézigránát volt, ami 10-13 másodperccel robbant a beélesítés után. Mivel gépjármű alatt robbant fel, szétvágódó töltete, ami apró ólomdarabkákból és szögekből állt, csak kisebb sérüléseket okozott. A tettes menekülni akart, a Miljackába vetette magát, de egyből elfogták, és hamarosan meg is kezdték kihallgatását. Kiderült, hogy a neve Nedeljko Cabrinović (a vezetéknevét Kádár detektív félreérthette, mert táviratában Caprinovicsként említi), származását tekintve boszniai szerb, 19 éves, a foglakozása nyomdász, Belgrádban szedőként dolgozik egy állami nyomdában, s onnan érkezett Szarajevóba. Azt is elmondta, hogy egy rendőrnél érdeklődött, melyik kocsiban ül a trónörökös, aki készségesen eligazította. Kihallgatása még javában folyt, amikor még szenzációsabb hír röppent fel a városban: megölték a trónörököst és a feleségét! Egy bizonyos Gavrilo Princip nevű diák lőtte le őket, akit Kádár detektív táviratában Gavo keresztnéven említi, a Gavrilo rövid változatát használva, talán  ismerősei nevezhették így. Hamar kiderült, hogy ő is boszniai származású szerb, még nem töltötte be 20. életévét, s Belgrádban tanul, tehát ő is határon túlról érkezett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár