2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Biszku-ügy: újabb vádemelések jöhetnek

2014. május 14. 15:00 MTI, Múlt-kor

Halmazati büntetésként öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen kedden. A vád szerint Biszku Béla az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.


Háborús bűnök

A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek; egyikük csupán 10 éves volt. A vád Biszku Béla terhére rója azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron.

Az ügyészség a sortüzek kapcsán felbujtóként, több emberen aljas indokból elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet rótt a vádlott terhére, a martonvásári események kapcsán felbujtóként, súlyos testi sértéssel megvalósított háborús bűntettet. Ezen túlmenően a vádirat tartalmazta azt is, hogy Biszku Béla egy 2010-ben a Duna TV-nek adott nyilatkozata megvalósítja a kommunista rendszer nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, továbbá a Biszku lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel visszaélés is szerepel a vádpontok között.

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a salgótarjáni sortűz kapcsán megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A Nyugati téri sortűz kapcsán a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, nem bizonyítható a szoros összefüggés Biszku Béla tevékenysége és a téren történt gyilkosságok között.

A martonvásári események kapcsán a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát hogy Biszku bírta volna rá a karhatalmistákat a bántalmazásra, ám a háborús bűntettekkel kapcsolatos utólagos bűnpártolás az elsőfokú döntés szerint Biszku terhére róható. Biszku ugyanis 1957 tavaszán belügyminiszterként nem kezdeményezett eljárást, felelősségre vonást a karhatalmisták ügyében, ugyanakkor a dokumentumokból megállapítható, hogy még a korabeli pártvezetés is kifogásolta a történteket, formális felelősségre vonás történt, többeket eltávolítottak a testülettől vagy áthelyeztek. A bíróság megjegyezte, hogy az eljárás adatai szerint az állampárt és a karhatalom közti közvetlen kapcsolat bizonyítható, a vádiratban említett két sortűz pedig akkoriban nem volt elszigetelt jelentség, 1957 januárjáig több ilyen vérengzés történt.

Az elsőfokú bíróság szerint Biszku megvalósította a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-es televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig szerinte nem koncepciós perek zajlottak, hanem a független bíróság ítélkezett. Ezzel kapcsolatban a bíró megjegyezte azt is, hogy az áldozatok tárgyaláson tanúként meghallgatott leszármazottait még mindig szemmel láthatóan súlyosan megérintik a több mint fél évszázaddal ezelőtt történtek. A lőszerrel visszaélés vádja kapcsán a bíróság nem fogadta el Biszkunak azt a védekezését, hogy a megtalált 11 töltény a fiáé. Korábban perbeszédében az ügyészség életfogytiglant, a védő felmentést kért. A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár