Mégis Kisláb lehetett az ember őse

A szakemberek szerint tizenhárom évnyi alapos kutatás "kétséget kizáróan bebizonyította", hogy a különös kinézetű teremtmény, amely lábfejcsontjainak kis mérete miatt a Kisláb nevet kapta, mintegy hárommillió évvel ezelőtt élt, vagyis majdnem egymillió évvel korábban, mint azt más kutatócsoportok előzőleg becsülték.

Amennyiben az új eredmények helyesek, akkor a Johannesburg közelében található Sterkfontein barlangrendszerben felfedezett Kisláb az Australopithecus nem valaha felfedezett egyik legöregebb tagja. "Néhányan azt mondták, hogy Dél-Afrika túlságosan fiatal ahhoz, hogy a modern ember bölcsője legyen" - mondta a tanulmányban részt vevő Laurent Bruxelles, a francia Nemzeti Régészeti Kutatóintézet (Inrap) munkatársa. "Most azonban Kisláb és Dél-Afrika is visszakerült a versenybe" - tette hozzá a szakember.

A cím másik esélyese a majomszerű és emberi vonásokat egyaránt vegyítő Australopithecus nem másik fajába tartozó Lucy, amelynek maradványait 1974-ben találták meg az etiópiai Nagy-hasadékvölgyben. A lelet korát nagyjából hárommillió évesre becsülik, de ahogy az a fosszíliáknál lenni szokott, ebben az esetben is nagy a bizonytalanság. "Többé már nem csak a Lucyhoz hasonló kelet-afrikai Australopithecusok az egyedüli esélyesek" az ember ősének címére - emelte ki Bruxelles.

Mostanáig igen ellentmondásos eredmények születtek Kis Láb pontos korára vonatkozóan. A Science című tudományos folyóiratban közölt 2006-os tanulmány 2,2 millió évesre becsülte a fosszíliát a körülötte lévő kőzetrétegek kormeghatározása alapján. A Bruxelles és csapata által végzett új vizsgálat szerint azonban a leletet körülölelő kalcitlerakódások (cseppkövek) sokkal fiatalabbak, mint maga a fosszília.

Az alig egy méter magas Kisláb annak idején egy húszméteres gödörbe zuhant, valószínűleg miközben egy ragadozó elől menekült. Az évek során a maradványok természetes módon mumifikálódtak, több mint tíz méternyi üledék és kőzet rakódott rájuk, mígnem 1997-ben felfedezték őket.

A 2006-os tanulmányt publikáló kutatócsoport egyik tagja, Robert Cliff szerint nincs okuk kételkedni az általuk bevizsgált kövek korában. Ugyanakkor hozzátette: "Az a tény, hogy mi nem magát a fosszíliát vizsgáltuk, talán nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az általunk elemzett kőminták és a lelet közti kapcsolat jóval komplikáltabb, mint azt mi annak idején hittük". Az új tanulmányt a Journal of Human Evolution című folyóirat közli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház