2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

1989. március 15: a diktatúra halottas menete

2014. március 14. 15:00 Németh Máté

Nagy tömegek a régi-új piros betűs ünnepen

A hatalom birtokosai szerették volna megakadályozni, hogy az ellenzék a megemlékezésből politikai előnyt tudjon kovácsolni egy saját maguk által szervezett rendezvényen, így olyan felhívást tettek közzé, amelyben mindenkit felszólítottak az együttes ünneplésre. Egy ilyen akció a párt elfogadottságát demonstrálhatta volna, amellett, hogy adott esetben a világos határok elmosódására is alkalmat jelenthetett volna a hatalom birtokosai és a demokratikus átmenet iránt elkötelezett ellenzéki erők között.

Állami és társadalmi vezetők állnak a Nemzeti Múzeum előtt, a Múzeumkertben tartott március 15-i nagygyűlésen

Ez utóbbiak a kezdeményezést elutasították, mondván, hogy nem akarnak olyan emberekkel közösen ünnepelni, akik korábban március 15-ét egyszerű hétköznappá minősítették, illetve a békés felvonulókkal szemben karhatalmi intézkedéseket vetettek be. A két oldal így külön-külön tartott megemlékezést. Az áhított seregszemle létrejöhetett, amelynek eredménye az lett, hogy az ellenzék által szervezett ünnepségre ötször annyi ember volt kíváncsi, mint a hivatalos rendezvényre.

A hivatalos állami ünnepség a Hősök terén kezdődött, majd a Múzeum-kertben folytatódott, mintegy húszezer érdeklődővel. Az MSZMP mellett megjelent ugyan egy-két újonnan alakult szervezet képviselője is (MSZDP, FKGP), de az ellenzékiek megemlékezése alapvetően külön zajlott.

Csengey Dénes a Magyar Televízió székháza előtt

A hatalommal szembenállók gyülekezőhelye a Petőfi-szobornál volt a Március 15-e téren, itt a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságtól Vigh Károly, míg a Szabad Demokraták Szövetségétől Mécs Imre beszédét hallgatták az egybegyűltek. A tüntetők ezt követően vonultak át a Szabadság térre, ahol Cserhalmi György színművész felolvasta az ellenzékiek 12 pontját, amit 31 szervezet jegyzett. A követelések között szerepelt többek között a többpártrendszer és a jogállam követelése, a szólás- és sajtószabadság, a független és önálló Magyarország létrejötte, a szovjet csapatok kivonása, valamint október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítása és a nemzeti címer is.

Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum tagjaként a szónoklat után jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót, mondván, hogy az az egész nemzeté, nem pedig az államhatalomé, amely felelős azért, hogy az embereket egyoldalúan tájékoztatják az eseményekről. A megjelentek útvonala a Batthyány-örökmécsestől a Kossuth térre vezetett. A demonstrálók itt az ellenzék újabb két jelentős képviselőjének, Kis Jánosnak és Orbán Viktornak a beszédét hallgatták meg. Ezt követően tértek át a Bem-szoborhoz, majd este fáklyás felvonulást rendeztek a budai Várban.

A Független Demokratikus Szervezetek március 15-i gyülekezése a Petőfi szobornál

Az ebben az évben megünnepelt március 15-e hosszú évtizedek után lett ismét nemzeti ünnep és egyben munkaszüneti nap. A független ellenzéki csoportok által szervezett budapesti rendezvényen mintegy százezer ember vett részt, szemben a hivatalos ünnepségen megjelenő húszezerrel. Ez a tömeg alkalmas volt arra, hogy a békés átmenet érdekében tárgyalni kívánó ellenzék számára jelezze, a társadalom igen nagy része elkötelezett a változások mellett. A főváros mellett természetesen a vidék is megmozdult, ahol hasonlóképpen népszerűbbek voltak a rendszerváltoztatók által szervezett események. A magyar emberek jelentős része 1848 és 1956 után ismét birtokba vette az utcát annak érdekében, hogy kiálljon érdekeiért, legfőképpen a szabadságért.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár