Putyin építheti meg Hitler hídját

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozó Kercsi-félszigetet kötné össze az oroszországi Tamany-félszigettel, így az M17-es és M18-as autópályák mellett immáron hídon át is megközelíthető lenne Oroszországból a stratégiai jelentőségű, az orosz csapatok által annektált, a függetlenségét a minap nyilatkozatban deklaráló Krím.

Medvegyev emlékeztetett, hogy a két ország 2010-ben állapodott meg a híd megépítésének szükségességéről, ami annak ellenére is érvényes, hogy Moszkva és Kijev között fagypontra hűltek a kapcsolatok, miután a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatását követően orosz csapatok szállták meg a Krím félszigetet. Az orosz kormányfő szerint az építkezésnek azonnal el kell kezdődnie, majd hozzátette: "Ukrajna fontos kereskedelmi és gazdasági partner volt és az is marad, a kormánynak dolgoznia kell a kérdésen".

A két országot összekötő híd ötletét először a Harmadik Birodalom főépítésze, Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer vetette fel a második világháborúban, elősegítendő Észak-Kaukázus német megszállását. Hitler 1943. március 7-én személyesen adott utasítást a 4,8 kilométer hosszú vasúti és közúti híd megépítésére. A vasból és betonból készülő hídnak a félkatonai alapon működő, kényszermunkásokat dolgoztató Todt-szervezet (Organisation Todt) által épített kötélhidat kellett volna felváltania.

Speernek iparkodnia kellett, Hitler mindössze hat hónapot adott a híd elkészítésére. A főépítész memoárjában adott hangot kétségeinek a terv megvalósítását illetően, látva a szovjet csapatok előrenyomulásának gyorsaságát. "Már abban az időben világos volt, hogy a híd soha nem fog elkészülni" - írja Speer.

A miniszternek igaza lett. Mikor a szovjet csapatok 1943 szeptemberében támadást indítottak a hídfejek ellen, a hídnak még csak az egyharmada volt kész. A felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését a Krím felszabadítása, 1944 áprilisa után, a zajló jég azonban már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A híd helyett 1953-ban kompjáratot helyeztek üzembe a szoros két partja között, s bár a világháború után megépítése többször is felmerült, azt mindannyiszor elhalasztották.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe