Atlantisz-hívők a gízai piramis "vandál" kutatói
2014. február 20. 19:23
Megtették a szükséges jogi lépéseket a két német kutató ellen, akik úgy akarták bizonyítani a gízai piramisok építésével kapcsolatos "alternatív elméletüket", hogy engedély nélkül mintát vettek a királyi kamrából.
Korábban
Dominique Görlitz chemnitzi természettudós, Stefan Erdmann kutató és egy német filmrendező tavaly áprilisban tért vissza Egyiptomból Németországba, ahol saját elmondásuk szerint mintákat vettek a piramisból, majd átadták azokat a drezdai Fresenius Intézet laborjának. A két, magát "amatőr kutatónak" tartó férfinak volt engedélye arra, hogy belépjen a gízai Nagy Piramisba, arra azonban nem, amit ott tettek: a királyi kamrában a festék fedőrétegéből kapartak le finom mintákat, például Kheopsz fáraó kártusát. Ezután létrával felmásztak a felette lévő tehermentesítő kamrába is, ahol szintén egy kis felületen festéket kapartak le a falról.
Az esetből óriási botrány lett, bevonták az Interpolt, a három német állampolgár mellett pedig hat egyiptomi - néhány őr és az egyiptomi régiségügyi minisztérium felügyelői - is belekeveredett az ügybe. Később megszólalt a német kormány és elítélte a három német állampolgár által elkövetett vandalizmust. Berlin leszögezte: a kutatók mint magánemberek mentek Egyiptomba, nem állnak kapcsolatban a Német Régészeti Intézettel.
A mintákat vizsgáló Fresenius Intézet munkatársai elmondásuk szerint semmit nem tudtak arról, honnak származnak a különösen érzékeny festékminták. Görlitz és Erdmann később levelet írtak, amelyben mindenért bocsánatot kérnek, ráadásul a mintavételért is fizetnének. A kutatók képeket és videókat is megosztottak egyiptomi munkájukról, s bár elismerték tettüket, világossá tették: a jó szándék vezérelte őket, mivel csak alternatív elméletüket akarták bebizonyítani, miszerint a gízai piramisokat nem az ókori egyiptomiak építették.
A két kutató szent meggyőződése, hogy a gízai piramis építtetőjének feltüntetett Kheopsz kártusa hamisítvány, s remélik, a pigmentvizsgálatok is bebizonyítják, hogy a minták nem egykorúak a piramisokkal. Szerintük Kheopsz egyszerűen rávésette nevét a piramisra, amelyet több ezer évvel korábban, a legendás Atlantisz lakosai építettek.
Ezek az összeesküvés-elméletek persze nem újkeletűek, az olyan sikerszerzők, mint amilyen Erich Anton Paul von Däniken - aki azt állítja, hogy a prehisztorikus időkben egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció tett látogatást a Földön és ezen lények hozták létre a Húsvét-sziget kőszobrait, vagy éppen a Stonehenge-et -, régóta hangoztatják, hogy a piramisok építőit nem a fáraók között kell keresni.
A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz fáraó sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát. Kheopsz - más néven Hufu - az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.
A Central Connecticut State University régész-antropológusa, Ken Feder könyvében a régészetben tapasztalt áltudományos megközelítéseket, mítoszokat vizsgálva rámutatott, hogy az ókori egyiptomiak igenis birtokában voltak azoknak a mérnöki képességeknek, amelyek révén megépíthették a piramisokat. Feder szerint ez egy hosszú, több generáción átívelő folyamat megkoronázása volt, ami persze nem volt zökkenőmentes; számos bizonyíték van arra, hogy a kezdeti időszakban több piramis is összedőlt - például mert falai túl meredeken emelkedtek, vagy mert egyik sarka nagyon gyenge talajra épült.
A fizikai munkások olykor maguk örökítették meg az építkezés idejét a falakon, egy helyütt például a következtő felirat olvasható: "Büszkén csináltuk Khnum-Khuf királyunk nevében" - ez volt Kheopsz másik neve. "Nincs vita a piramisok építőinek kilétével kapcsolatban. Aki át akarja írni a történelmet lopás vagy fortély révén, az nem régész. Bűncselekményt követ el és megsérti azon több ezer munkás emlékét, akik az ókori világ hét csodájának egyikét építették fel" - fogalmazott Feder.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.